Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság - Thorma János Múzeum könyvei 34. (Kiskunhalas, 2011)
Emberek és emlékek - Lehóczki György–Raáb András: Kiskunhalasi zsidó életrajzi lexikon
gálát után hadifogságba került. Sebesülését is ott szerezte, de közben megtanult oroszul. A halasi zsidók nagy része köztük a Reinhold család is úgy menekült meg, hogy Kecskeméten a vonatokat összecserélték, és az Auschwitzba rendelt halasi zsidókat szállító vagonok Ausztriába érkeztek meg, ahonnan 300-an hazatértek. Visszaérkezvén Kiskunhalasra megismerkedett Büchler Mártával, akit 1946-ban feleségül vett. Házasságukból három gyermek született: Ágnes, Róbert, Anikó. A II. világháború után Reinhold Sándor a Bács-Kiskun Megyei Kisker Vállalat kiskunhalasi igazgatója lett, ahonnan egy maradékboltba került vezetőnek, majd a Kiskunhalasi Bameválhoz ment dolgozni. Életének meghatározója volt a vallás. A templomban, ha kellett Reinhold Sándor előimádkozó volt, és 1985-1998-ig a Kiskunhalasi Izraelita Egyházközség elnöke volt. Az ő elnöksége alatt 1993-ban megidult a zsinagóga felújítása, amit 1994-ben fel is avattak. így lett az egész megyében a kiskunhalasi zsinagóga az egyetlen működő zsidó templom. Reinhold Sándor folyamatosan beszámolt a sajtónak az izraelita közösség jelesebb eseményeiről, dolgozott a megye zsidóságáért és a magyarországi zsidókért egyaránt. Kiskunhalasi közösség éltető lelke volt, fáradhatatlanul munkálkodott a zsinagóga rendben tartásán, a minjenek megszervezésén. A magyarországi zsidó hitélet közismert alakja volt, aki a közgyűléseken rendszeresen beszámolt problémáiról, kérve a közösség segítségét azok megoldásához. Hosszas betegség után 1998-ban, 80 éves korában távozott az élők sorából. A kiskunhalasi izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra. Forrás: Új Élet 1998. március 15.; Reinhold Anikó közlése Ritter Endre 1935. június 7-én született Kiskunhalason. Édesapja Ritter Sándor bádogosmester, édesanyja Spitzer Olga. Édesapja: 1942-ben bekövetkezett halála után édesanyja: nevelte testvérével együtt.A bádogosmühelyt fogadott segéddel irányította, emellett kereskedéssel is foglalkozott. A család 1944-ben a kiskunhalasi, majd a szegedi gettóba került, ahonnan Strasshoffba, Winerhauptstatba, majd Theresienstadtba vitték őket. Innen 1945. június 25- én tértek vissza Halasra. Ritter Endre bádogos mesterséget tanult, és egy ideig Budapesten dolgozott. Ezt követően édesanyjával együtt kereskedéssel foglalkoztak. Később megnősült, felesége Sugár Zsuzsanna volt, akitől három fiuk született: Zsolt, Nándor és Roland. Egészségi állapota megromlott, ezért munkáját abba kellett hagyni. Később látását is elvesztette. Feleségétől elvált. 2009-ben elhunyt, a kiskunhalasi zsidó temetőben nyugszik. Forrás: Ritter család közlése. Ritter Lenke 1938. december 29-én született Kiskunhalason. Édesapja 1942-ben bekövetkezett halála után édesanyja nevelte testvérével együtt. A bádogos műhelyt fogadott segéddel irányította, e mellett kereskedéssel is foglalkozott. A család 1944-ben a kiskunhalasi, majd a szegedi gettóba került, ahonnan Strasshoffba, Winerhauptstatba, majd Theresienstadtba vitték őket. Innen 1945. június 25-én tértek vissza Halasra. Ritter Lenke az általános iskola elvégzése után Budapesten a zsidógimnáziumban érettségizett. Utána a zsidóhitközségnél dolgozott 11 éven keresztül. Ebben az időben a Dohány utcai zsinagóga énekkarában énekelt, később csak a nagy ünnepek alkalmával. 1960. decemberében férjhez ment Balogh Andráshoz, akivel az esküvő a Dohány utcai zsinagógában volt. Kereskedelemmel foglalkozott, jelenleg nyugdíjas, Budapesten él. Nem szakadt el Kiskunhalastól, sűrűn hazalátogat, részt vesz az ünnepségeken. Forrás: Ritter család közlése 279
