Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság - Thorma János Múzeum könyvei 34. (Kiskunhalas, 2011)
Emberek és emlékek - Lehóczki György–Raáb András: Kiskunhalasi zsidó életrajzi lexikon
Ritter Sándor 1901. május 17-én született Békéscsabán. Édesapja foglalkozását folytatva bádogos mester lett. Kiskunhalason elismert szakember volt, ő készítette a városháza csatornájának sarokdíszeit. 1934-ben kötött házasságot a soltvadkerti Spitzer Olgával. Házasságukból két gyermek született: Endre (1935) és Lenke (1938). A háború alatt Krasznojéba vitték munkaszolgálatra, ahol 1942. november 17-én meghalt. Dr. Róna (Rosenfeld) Sámuel bőrgyógyász, orvostanár 1857-ben született Kiskunhalason, Rosenfeld Ignác vaskereskedő kisbirtokos, és Präger Mária fiaként. Középiskolai tanulmányait Halason, az egyetemet Budapesten végezte, ahol már orvostanhallgató korában pályadíjat nyert egy figyelmet érdemlő dolgozatával. Az 1880-as évek elején Bécsben folytatta tanulmányait, és ott a szintén magyarországi Kaposi Móric hírneves dermatológus professzor asszisztense lett. Budapestre visszatérve 1886-ban néhány kartársával együtt nyilvános (ingyenes) ambulatóriumot alapított szegény bőrbetegek részére. 1889-ben egyetemi magántanár, 1899-ben nyilvános rendkívüli tanár lett, s mint ilyen, átvette hírneves professzorának, Schwimmer Ernőnek tanszékét, akinek utóda lett a Szent István Kórház Bőrgyógyászati Osztályának főorvosi állásában is. 1910-ben, 53 éves korában műtét közben vérmérgezést kapott, s hivatásának áldozata lett. Mint európai hírű specialistának számos szakértekezése jelent meg a magyar orvosi szaklapokban, a magyar Orvosi Archívumban és külföldi, főleg angol és német folyóiratokban. Főbb munkái: Malleus humidus acutus hominis, 1884.; A buja vagy nemibetegségek (tankönyv), 1894.; Lupus erythemetosus, 1901.; A rhinoscheroma kórtana, 1901.; Az ekcéma kérdéséhez, 1902.; A gangraenák aetiológiája, 1903.; Venerás betegségek, 1903.; Noscomiális gangreana, 1904.; A tuberenlosisnek bőrön és nyálkahártyán való megnyilvánulása, 1904.; Bőrgyógyászat - syphilidologia kézikönyv, 1909. (német nyelven is) Irodalom: Nagy Szeder István: Kiskun-Halas-Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története, 1936. 105-106. Rubovicslmre főkántor Baján született, majd Szegedre költözött, ahol főkán-torként tevékenyen részt vett a hitéletben. Kezdetben Bajáról, majd Szegedről járt Kiskunhalasra az 1950-60-70-es években a sakteri és alkalmanként kántori teendőket ellátni. A halasi tartózkodása alatt héber- és vallási oktatást is végzett. Forrás: Raáb András közlése Schneider Ignác Schneider Ignác 1852-ben alapította Kiskunhalason Baromfifeldolgozó Vállalatát, mely a mai napig üzemel. Akkor még nem foglalkozott ipari feldolgozással. A környék falvait járva vásárolta fel a baromfikat és a tojásokat, melyek belföldi értékesítésével foglalkozott. Az ipari feldolgozást csak 1876-ban kezdték meg. Ekkor már Schneider Ignác gyermekei és azok családtagjai vezették a vállalatot. Kezdetben a katolikus templom mellett lévő Hamóczi-ház udvarán egy fabódéban, majd az 1900-as évektől a vállalat mellett, az úgynevezett "öregház"-ban bonyolították le a felvásárlást. Működésűk sikerességére jellemző, hogy az 1930-as évektől szinte egész Európába baromfit, vadat és gyümölcsöt imporáltak. A 280
