Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság - Thorma János Múzeum könyvei 34. (Kiskunhalas, 2011)
Emberek és emlékek - Bereznai Zsuzsanna: Adatok a kiskunhalasi zsidó folklórhoz
Simon Judit távolról sem a külső gyász kifejezéséül fogja az ollót arany hajára, hanem megtérését, bűnbánatát, vezeklését akarja kifejezni vele. Az esküvői haj levágásra már az ókortól számos példát lehet találni: a görögöknél a menyasszony az esküvő előtt Hérának, Artemisznek és a Moiráknak áldozta fel a haját. Az ókori Rómában is levágták a menyasszony haját. A haj a világ legkülönböző népeinél az életerő, a mágikus erő, a termékenység szimbóluma mindezek alapján különböző funkciójú áldozati szokások tárgya. A haj mint az élet szimbóluma az élő emberi áldozatot helyettesítő áldozatként is számos esetben előfordul.30 Ilyen értelemben az átmeneti rítusokban az (új) élet megváltása jelentésben szerepelhet.31 Scheiber Sándor szerint a lakodalmi fonott kalács, a bárchesz (mely a zsidó szombati két cipó germán hatás alatt átalakult formája), eredetileg a germán nő hajáldozatát helyettesítő, "megszelídült" áldozati forma. Az elnevezés eredete: bárchesz, azaz Barchesbrod, mely a Perhta32 kenyere formából alakult ki.33 Az esküvői viselet A 20. század első felében az alföldi városokban a zsidó vőlegény viseletdarabjai (társadalmi helyzetüknek megfelelően) a következők voltak: frakk (vagy egyszerű öltöny), cilinder (vagy kalap), ing, csokomyakkendő (vagy egyszerű nyakkendő). Az ortodox vőlegénytől megkövetelték, hogy kitlit, halotti inget öltsön magára. A 20. század első felében Kiskunhalason is felöltötte magára a kitlit a vőlegény: jól fölgyürték, hogy ne lásson, mert féllábszárig ért. Az esküvő előtt varrták meg, csak nős férfiak viselték. A kitli eredetileg féllábszárig érő, bő ing volt, bő ujjal, madzaggal megkötve, egyszerű gallérral, majd a 19-20. századforduló körül a gallért csipke széllel látták el. A kitlit az esküvő alkalmán kívül még hosszúnapkor (Jaum Kippur) és újévkor (Raos Hasnó) viselték a férfiak életükben, az utóbbi ünnepeken ebben kellett imádkozniuk. Ugyancsak előírás jellegű szokás volt az, hogy a halotti fehér selyem sapkát (hájbli, hájbele) is felvette a vőlegény. Kiskunhalason ezt kapedlinek nevezték, melyre rávették a kalapot vagy a cilindert. A vőlegény ünnepi öltözetéhez tartozott még a kis imaköpeny (tállít kátán). A kitli felöltését egy kecskeméti neológ asszony így értelmezte: A kitli felvétele azt jelenti, hogy ne bizakodjon el, mert halandó az ember, s tisztán akar az Isten színe elé lépni. Scheiber Sándor szerint a halottas ing felöltése is azon óvó-elhárító jellegű szokások közé tartozik, melyek gyakorta jelen vannak a zsidó lakodalmi szokásokban. így próbálták elriasztani a rossz szellemeket, hadd lássák: Itt nem örömünnep van hanem gyász. Kár irigykedniük.14 A megtévesztő mágia értelmezése mellett felvetjük az átmeneti rítus szerinti magyarázat lehetőségét: számos kultúrkör úgy értelmezi az avatási és lakodalmi szokások szereplőit, hogy a régi ember meghal, s az új ember újjászületik benne. Itt a halotti ruha felöltése a vőlegényi öltözet mellett a szokás halál és élet mozzanatát egyaránt hordozza. Kevéssé volt elterjedve a 20. században az a szokás, hogy a menyasszony is felöltötte ruhája fölé a halotti öltözetét.35 A 20. század első felében a kiskunhalasi, a kecskeméti zsidó menyasszony csipkeruhában volt, fátyollal, mirtuszkoszorúval. A hajlevágás után következett a menyasszony leta259
