Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság - Thorma János Múzeum könyvei 34. (Kiskunhalas, 2011)
Emberek és emlékek - Bereznai Zsuzsanna: Adatok a kiskunhalasi zsidó folklórhoz
karása, a bedekolás, mert mutatni nem lehetett a lányt. Az első világháború utáni években a bedekolás sok esetben csak jelképesen történt meg, a menyasszony fátylára egy kis fehér kendőt tettek. A szokás mutatni nem lehet hiedelemmozzanatának háttere az az egyetemes jelentésű elképzés, mely óvó-elhárító szándékkal tiltja egyes kitüntetett funkcióval rendelkező dolgok látását, láttatását. A nézés tiltása mint tabu az emberiség számos kultúrkörében azonos jelentéssel bír. Kiskunhalason az esküvő előtt a menyasszonyi fátyolra kötötték rá a vékony batisztból vagy selyemből készült, kis négyzet alakú fehér kendőt, mely azt jelentette, hogy mostmár bekötik a fejét. Abedecken szertartása csak hajadon menyasszonyra nézve volt kötelező.36 A zsidó menyasszony lefátyolozásának első nyomát a Bibliában, Eliezerről, Ábrahám szolgájáról és Rebekáról szóló fejezetben találjuk. Vannak vidékek, hol a háztűznézés alatt, ha a kérőt elfogadják, a leány fejét egy szempillantásra letakarják, rendszerint köpönyeggel. Ennek elmaradása elutasítást jelent.37 Általános szokás volt az is, hogy a menyasszony nem viselhetett ékszereket az esküvőn. Széles körben elterjedt elképzelés az is, mely szerint a menyasszony fehér ruhája a szüzességet jelképezte. Az orosz zsidó asszony egykor fekete ruhát viselt azért, hogy az ártó szellemek azt higgyék, hogy gyászban van, s így nem zaklatják a boldog párt.33 Az esküvői ruházat egyes részleteit is szabályozta a hagyomány. Német zsidó szokás szerint a menyasz- szony nem gombolhatott be minden gombot a ruhapróbák során, csak akkor, amikor már a templomba indult.39 A karikagyűrűn pedig nem lehetett semmilyen díszítés, kő, mert az megtörné a kör folyamatosságát, s a házasság is véget érne.4" A menyasszony pénzt tett a cipőjébe, hogy szerencsés legyen a házassága.41 Az orosz menyasszonynak is fehér ruhában kellett esküdnie, de kellett valami nem fehér darabot is viselnie, hogy ne legyen szerencsétlen.42 A menyasszony körbejáratása Általános szokás volt országszerte az, hogy a menyasszonyt a chüpe alatt háromszor vagy hétszer körülvezették a vőlegény körül. A chüpét, az esküvői baldahint a templomban, a templom előtt, a lakásban, vagy az udvaron állíthatták fel.43 Kiskunhalason úgy vélték, hogy a chüpe megvédi az ifjú párt a rontástól, s a szerencse és a boldogság akkor teljesül. A liturgia szerint a vőlegény foglalja el először a baldachin alatt a helyét, énekszó közben, majd a menyasszony jő két nőkísérővel, s három kört csinálnak a baldachin alatt.44 Kiskunfélegyházán a háromszori körbejárást azzal magyarázták, hogy az ifjú pár mindig együtt maradjon, boldog legyen. A menyasszony körbejáratása Scheiber Sándor szerint a varázskörök maradványa, mely óvó-elhárító jelleggel a gonosz szellemek távoltartását célozza.4' A körbej árás mint mágikus cselekvésforma többjelentésü: ez esethez nemcsak a védelmet nyújtó mágikus kör, hanem befogadó jellegű rítus jelentéssel is bír. 260
