Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság - Thorma János Múzeum könyvei 34. (Kiskunhalas, 2011)
Emberek és emlékek - Bereznai Zsuzsanna: Adatok a kiskunhalasi zsidó folklórhoz
Kiskunfélegyházán az esküvői szertartás végeztével, a chüpénél bekötötték a menyasszony szemét, és rá kellett lépnie egy pohárra. Ha sikerült, azt mondták: mázl top!, s úgy tartották, hogy szerencsés lesz a házassága. Kecskeméten az esküvői ebéd vagy vacsora során, amikor már emelkedett volt a hangulat, akkor zsebkendőben egy pezsgőspoharat hoztak, melyre a vőlegény rálépett. Ekkor azt mondták: mázl topf! Verpeléten a templomból való kilépés előtt történt meg a pohártörés. Addig nem is léphetett ki az ifjú pár a templomból. A küszöbre tettek egy ivópoharat, s bekötötték a vőlegény szemét, háromszor vagy négyszer megforgatták, s az elébe tett poharat össze kellett taposnia. Ha ez sikerült, azt mondták: mázl top!, s erről azt jósolták, hogy szerencsés, boldog lesz a házasságuk. Az eljegyzési tányértörés és az esküvői pohártörés a rossz szellemek elriasztását szolgáló megtévesztő mágia, melynek során zajkeltéssel akarják távol tartani az ártó hatalmakat az ifjú pártól. Másfelől úgy tartották, hogy örömünnep alkalmával áldozatot kell bemutatni az Úr tetszésére, így valamely értékes tányért, bögrét vagy poharat törtek össze, azaz egy drága dologtól váltak meg áldozatképpen. Mind a gonoszűző zajkeltés, mind az áldozati mozzanat egyetemes folklórjelenség. Orosz zsidó szokás szerint a vőlegénynek rá kell lépnie és össze kell taposnia egy poharat rögtön, ahogy férjjé és feleséggé nyilvánítják őket.22 Az orosz zsidók szerencsétlenséget jósoltak, ha a vőlegény nem tudta összetörni a poharat.23 Ismeretes volt körükben az a szokás is, hogy az ortodox ceremónia végeztével a vőlegény összetörte a borospoharat, mely a keserűség pohara volt. A menyasszony és a vőlegény ivott mindkét pohárból: az egyikből az élet édességéből részesültek, a másikból a keserűségből. A vőlegény rálépett a keserű pohárra, hogy véget vessen az élet keserűségének.21 Olyan elképzelés is élt közöttük, mely szerint az esküvői pohár összetörése a menyasszony szüzességének az elvesztését szimbolizálta.25 Más esetben a Szentély lerombolásának emlékére cselekedték.26 A német zsidóság körében a pohártörést ugyancsak szerencsés dolognak tartották. A vőlegény és a menyasszony megkóstolták a bort, a poharat a rabbi összetörte, hogy szerencsét hozzon.27 A menyasszony hajának levágása Kiskunhalason, Kiskunfélegyházán és Kecskeméten is általános szokás volt az ortodox zsidóknál, hogy mielőtt a templomi esketésre mentek volna, otthon a lány anyja vagy az anyós ollóval levágta a menyasszony haját. Ez aztjelentette, hogy a lány a haját, a női ékességét odaajándékozta a vőlegénynek. Hajvágás után letakarták fátyollal. Kecskeméten úgy tartották, hogy a menyasszony haját a házasság tisztaságáért kellett levágni. Scheiber Sándor azt említi, hogy Németországban és a zsidó néprajzi szempontból hozzá tartozó területeken (így Magyarországon is) a fiatalasszonynak esküvő után levágják a haját és helyébe sátlit (kontyot) vagy parókát kap.28 Kiss József Simon Judit balladájában is az esküvői szertartás előtt történik a hajvágás.3' A ballada 1875-ben keletkezett, melyhez a következő magyarázatot csatolja a költő: A zsidók szigorú erkölcse még a közelmúltban is megkövetelte a nőtől, hogy legszebb díszét, haját tegye le a házi szentély oltárára. A nő hajában van az inger, azzal verifel az idegen férfi vágyait... 258
