Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság - Thorma János Múzeum könyvei 34. (Kiskunhalas, 2011)
A kiskunhalasi zsidóság a 18. századtól 2011-ig - Ö. Kovács József: Zsidók Kiskunhalason a 18. század elejétől a 20. század elejéig
1. táblázat: A népesség létszáma és vallási összetétele 1770 (fő) % 1804 (fő) % 1857 (fő) % 1900 (fő) % r. kától. 67 2 1946 22,77 4241 31,12 9963 50,15 g. kától.9 0,07 15 0,08 g.keleti40 0,4717 0,09 evang. 102 3 160 1,87 65 0,48 186 0,94 reform. 3401 95 6338 74,16 8979 65,90 9054 45,58 izraelita62 0,73 332 2,44 603 3,04 mások28 0,14 Összesen 3570 100 8546 100 13626 100 19886 100 Forrás: Ö.Kovács József 1996.149. halasi zsidók természetes szaporodását ábrázoló vonal a kecskemétihez képest jóval: több válságra utal. Összességében azt lehet mondani, hogy a járványoktól függetlenül is rendkívül ingadozó volt a születési és a halálozási arányszám alakulása, bár az előbbi mindig magasabb volt. A 19. század végén egy száz éves átrendeződés során a római katolikusok száma meghaladta az evangélikus refomátusokét, bár a hatalomgyakorlás nagyrészt az utóbbiak kezében maradt. A zsidóság létszáma a századfordulóra közel tízszeresére növekedett.11 Ehhez tartozó és megválaszolandó kérdés az is, hogy népességükhöz képest mekkora volt a kisvárosi gazdasági-társadalmi polgárosodásban betöltött szerepük? E funkció erejének megítéléséhez foglalkoznunk kell a helyi társadalom strukturális elemeivel is. A különböző mértékben hasznosítható 19. századi összeírások közül leginkább az átalakulás - általunk vizsgált időszakának - „befejezését” jelző 1900. évi vehetjük majd figyelembe. Amár hangsúlyozott agrárszektor túlsúlyára utal például az 1828. évi adóösszeírás ipari-merkantil szférát tükröző adata: 260 kézműves, 7 kereskedő (kb. 9%). A városiassági értéket markánsan mutató ipari-kereskedelmi szerepkör regionális súlytalanságát, pontosabban: jóformán csak a helyi szükségletek kielégítését, a korábbi helyzet több évtizedes konzerválódását tükrözi az 1857. évi népösszeírás. Eszerint is az iparüzők (274 fő, 2% ) és a kereskedők (61 fő, 0,4% ) kicsiny számát állapíthatjuk meg. Az 1900-ban közel 20000 fős település lakosságának 75%-a (keresők és eltartottak) az őstermelési ágazatból élt meg. Az ipari-kereskedelmi-hitel szektorban élők aránya valamivel meghaladta a 10%-ot. S mivel munkánk fö célja a halasi zsidók tevékenységének és a társadalmi munkamegosztásban betöltött szerepének kutatása, már most kiemelhetjük, hogy őket elsősorban ez utóbbi foglalkozási csoportokban találjuk meg. A helyi társadalom nagy tömbjét a földbirtokosok alkották. A Jászkun Kerület 1876. évi megszűnése előtti (1873) birtokmegoszlási szerkezetet mutatja a következő összesítés. (2. táblázat.) A redempcióig visszavezethető birtokaprózódást kiegyensúlyozódási tendenciával is illethetjük. A tulajdonosok 90%-a 100 holdat, illetve annál főként kisebbet birtokolt. 15
