Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság - Thorma János Múzeum könyvei 34. (Kiskunhalas, 2011)
A kiskunhalasi zsidóság a 18. századtól 2011-ig - Ö. Kovács József: Zsidók Kiskunhalason a 18. század elejétől a 20. század elejéig
2. táblázat: Birtokmegoszlás 1873-ban A birtok nagysága A birtokosok száma % 10 holdon aluli 1681 62,70 25 321 11,97 50 231 8,62 100 182 6,79 150 89 3,32 200 59 2,20 300 41 1,53 400 34 1,27 500 12 0,45 600 8 0,30 700 8 0,30 800 4 0,15 900 3 0,11 1000 1 0,04 2000 4 0,15 3000 2 0,07 3500 1 0,04 Összesen kb.: 112000 hold 2681 100 Forrás: Nagy Szeder István: 1935. 130. Betelepedés Az Alföldén általában a gyapjú-, a bőr- és a gabona kereskedelmi útját követte a zsidók betelepedése.14 A szükségszerűség és a haszonelvűség a halasi tanácsot is arra kényszerítette, hogy a sikeresebb gyapjú- és bőrértékesítés érdekében az 1740-es évektől, kezdetben ideiglenesen, majd gyakorlatilag véglegesen beengedje a városba a rendi kereteken kívüli zsidóság egyes módosabb, igazolt magaviseletü tagjait. Mindezt a folytonosan érkező Jászkun kerületi és egyéb - görög, céhes - tiltakozások ellenére tették. Természetesen az egyáltalán nem önzetlen indíttatású engedmények egészen az 1850-es évekig feltételesek voltak. A befogadás mindig csak egyes személyekre vonatkozott. A vagyontalan, s így létszámfelettinek nyilvánított zsidó csupán titokban, meglehetősen nagy büntetés terhe mellett bújhatott meg a városban. A zsidók betelepedése a konkurens görögöket kereskedelmileg háttérbe szorította. A város helytörténeti monográfusa joggal írhatta, hogy a 18. század közepéig a Kiskunságban a halasi görögök tartották kézben a kereskedést. Halason is ők bérelték a boltokat, majd a zsidókkal vívott verseny következtében is, 1766-ban felmondták az üzletek bérletét, bár jelenlétük továbbra is megfigyelhető. Ettől az időszaktól kezdődő számszerű visszaesésük annak is következménye volt, hogy legkorábban a Kiskunságban - főként Halason - jutottak szerephez a zsidó kereskedők. Erre a helyzetre világít rá a halasi tanács levele is, amelyet a jászkun főkapitánynak címeztek: a görögök kérelmére a város 1763 után kőboltokat építtetett, az új és a régi boltokat már három éve bírták; mindenfélét, vas- és faszerszámokat, szóval valaminek csak idejét látják, mindeneket szabadosán árulnak, amellett lovakkal, marhákkal kereskednek, most ismét a bőrökkel való kereskedés kezekre szállott. Mindezekből látván, hogy mi országbeliek naponként terheltetünk, ők pedig 16
