Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság - Thorma János Múzeum könyvei 34. (Kiskunhalas, 2011)
A kiskunhalasi zsidóság életének keretei - Gszelmann Ádám: A Kiskunhalasi Ortodox Izraelita Elemi Népiskola
A Kiskunhalasi Ortodox Izraelita Elemi Népiskola Dr. Gszelmann Ádám Az iskola működésének korai szakasza A városba települt zsidó lakosság már a hitközség megszervezése előtt is szükségesnek tartotta azt, hogy gyermekeik oktatásban részesüljenek. 1795-ben bérelt helyiségben nyitották meg iskolájukat. Ez az intézmény igen szerény feltételek között nyújtotta az alapismereteket. Mivel megfelelő képzettségű tanítót alkalmazni nem tudtak, ezért ezt a munkát a sakteri teendőkkel kapcsolták össze. A tanítás szintje, az elsajátítandó tananyag mennyisége, az alkalmazott módszer mindig attól függött, hogy a sakter-tanító milyen képzettséggel és ambícióval rendelkezett. Pólyák Kháim 1795-1804, Braun Ábrahám 1804-1814, Hofmeis-ter Juda 1806, Lobi Jakab 1806-1808, Márkus Márton 1808-1809, Kellner Gáspár 1809-1814, Schweiger Mózes 1814-1847, Grünwald Ignác 1847-1856 közötti időben látták el a tanítói feladatkört sakteri teendőik mellett.1 Az oktatás nyelve német volt. Az iskola szellemiségét is a német hatás jellemezte. A szülők kérésére már 1841 -ben át kívántak térni a magyar tanítási nyelvre, de alkalmas tanító és tankönyvek híján ez a kezdeményezés kudarcba fulladt. Csak a Bach-rendszer bukását követően tértek át a magyar nyelvű oktatásra, de a tanügyi dokumentációt, a felvételi íveket, a tanulók személyi adatait még néhány éven át németül írták.2 Az 1856-tól Halason működő Szófer Sussmann rabbi tevékenységének köszönhetően épült fel a templom 1860-ban, a már korábban, 1852-ben megvásárolt telken. E telken kapott helyet az iskola is 1856-ban egy melléképületben. Ez a kiváló és müveit férfiú 1856-1886 között volt Halason rabbi. Pozsonyban született. 1886-ban Paksra hívták meg rabbinak, ott halt meg 1902-ben. Hittudományi munkáit héber nyelven írta. Halála után tisztelői kiadták templomi és gyász beszédeinek gyűjteményét Meléoh Ketoresz - Illatszerek tára - címmel.3 Felismerte, hogy a hitközség iskoláját korszerűsíteni kell, s ezt csak képzett szakember tudja elvégezni. Meghívta Kiskőrösről Grósz Móricz megfelelő gyakorlattal rendelkező tanítót, ki a rabbi elképzeléseivel is megegyező módon, a szerény keretek közt működő egy tanulócsoportos, csak elemi szintű ismereteket nyújtó intézményt a kornak és a lakosság igényeinek is megfe lelően szervezte át. Kitartó és szívós munkával elérte, hogy az iskolájában végzettek felvételt nyerhettek a református egyház által fenntartott helyi gimnáziumba. A Grósz Móricz által átszervezett iskola az elemi szintű oktatás négy évfolyamának ismeretanyagát nyújtotta. Elévülhetetlen érdeme, hogy az orthodox izraelita elemi iskolát beillesztette a város oktatási szervezetébe, alkalmazkodva más iskolafenntartókhoz és a kormány iskolapolitikájához. Mindezzel biztosította nemcsak az esetleges átlépést más iskolába, illetve fogadni tudta az ide érkező tanulókat, de egyben megteremtette a továbbtanulás feltételeit is. Tudta ezt telje' síteni még szegényes tárgyi feltételek mellett is, az egy tanulócsoportos, összevont osztály' ban. Lényegében tehát a halasi izraelita elemi népiskola 1862-ig egytanítós intézmény volt. 1863-ban a hitközség még egy tanítót alkalmazott. Az alsó két évfolyamon (Unterklasse) az írás, olvasás, számolás, beszédkészség fejlesztés volt a fő cél. A felső két évfolyam tanulói 205
