Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság - Thorma János Múzeum könyvei 34. (Kiskunhalas, 2011)
A kiskunhalasi zsidóság a 18. századtól 2011-ig - Ö. Kovács József: Zsidók Kiskunhalason a 18. század elejétől a 20. század elejéig
Zsidók Kiskunhalason a 18. század elejétől a 20. század elejéig Ö. Kovács József Emberek és csoportok egymásra hatásának következtében több olyan változássorozatot tapasztalhatunk, amelyek együttes bemutatása szinte lehetetlen. Az elképzelt múltbeli valóság egy-egy szeletére fogok rávilágítani, de ezt megelőzően érdemes tisztázni a megközelítés módját. Szemléleti álláspontom szerint nagyon lényeges az, hogy az alábbiakban bemutatott, 18-19. századi jelenségeket egymással kölcsönhatásos viszonyban lévőknek lássuk. A rendszerszempontúságból következik az, hogy megállapításaink érvényességi köre nagyrészt függ az adott kérdés léptékétől és a konkrét időszaktól. Az ismert szóhasználatot követve, nem mindegy, hogy a térbeliség lokális, regionális vagy országos színterét igyekszünk ábrázolni. Nyilvánvalóan csak érzékeltetni tudjuk ezen elméleti-módszertani problémák - nem csupán a történelmi ábrázolásokban - megfigyelhető jelentőségét. Különösen fontos ezekre odafigyelnünk, ha többségi és kisebbségi kapcsolatokat igyekszünk leírni és megmagyarázni. A gazdaság- és társadalomtörténet-írás megközelítésmódját követve úgy igyekszem megértetni a történeti eseményeket, társadalmi szerkezeteket, folyamatokat és cselekvéseket, hogy közben elsősorban a szabályszerűségekre, a változások általános irányára ismerhessünk rá. Ezek megítéléséhez fontos figyelembe venni azokat a korabeli kényszereket, lehetőségeket, képességeket és szükségleteket, amelyek alapján jobban érzékelhetőbbé válik az adott városba vagy faluba betelepedő, elkülönített, kezdetben idegen, majd mindinkább a lokális társadalom tagjaivá váló zsidó családok élete. Ha a konfliktusok felől közelítjük meg a zsidóság történetét, akkor az általánosság szintjén a következő tényezőkre utalhatunk, amelyek sajátossá tették az együttélést: 1. Más kultúra és vallás. 2. A jogegyenlőség hiánya. 3. A társadalom perifériájáról elindult zsidóság kényszer- helyzetek és tradíciók által meghatározott, hiánytpótló vállalkozásai. 4. Maga az integráló magyarországi társadalom reakciói és társadalomfejlődési zavarai.1 A zsidókép és a befogadás általános jellemzői Ki, mikor és hogyan számít zsidónak? Hol kezdődik az előítélet, amelyet kívülről való meghatározásként, és az identitás, amit mint belülről indulót lehet meghatározni. A zsidóság kifejezés is eleve az egy tömbbe való tartozást jelentheti. Amennyiben nem veszünk tudomást arról, hogy ezekben az egyéni és csoporthelyzetekben hogyan és milyen mértékben fedik le egymást foglalkozási-társadalmi-felekezeti vagy éppen kulturális síkok, akkor folyton téves következtetésekre juthatunk. S ugyanakkor itt is felbukkan a történeti rekonstrukciók ismert nehézsége, az, hogy időben és térben változó jelenségekről van szó. Tehát az emberekkel együtt a fogalmak is változnak. Mindez azt is szükségessé teszi, hogy a történész is ennek megfelelően kell, hogy alakítsa a múlttal, illetőleg a forrásokkal való párbeszédet. Jellemző a szakirodalmi kuszaságra, hogy igen gyakran nem tisztázott: milyen értelemben, jelentéstartalommal használják a zsidó, zsidóság kifejezést. Felekezet, etnikum, faj, sajátos társadalmi csoport, de olykor még a nemzetiség is előfordul. Valószínűleg a legsemlegesebb és szakmai szempontból is vállalható a „sajátos társadalmi csoport" kifejezés. 9
