Gszelmann Ádám: Sűrűtajó iskolája - Thorma János Múzeum könyvei 32. (Kiskunhalas, 2001)
Gszelmann Ádám: A tajói iskola múltja és jelene
járás alá vonták 1896 márciusában. Az 1895/96. tanév végén állásáról lemondott és eltávozott Tajóról. SCHOLTZ LAJOS: Iglón állami tanítóképzőben szerezte oklevelét 1894 júniusában. Két tanévet Szekszárdon a Mayer-Arlow-féle tanintézetben dolgozott. Angol nyelvet és zongorát tanított. 1896. augusztus 23-án bízták meg a tajói iskola tanítói munkájával. Két tanéven át dolgozott itt. 1898 augusztusában költözött el innen. KÁDÁR ANTAL: Egy év próbaidőre választotta meg az iskolaszék 1898 augusztusában és helyezte Tajóra tanítónak. Szabadkán született. A tanítóképzőt Kalocsán a Római Katolikus Tanítóképzőben végezte el. Öt évet tanított, miután súlyos tüdőbeteg lett. Hosszantartó betegsége alatt állását megtarthatta, de helyettesítő nevelőt küldtek Tajóra. 1905 nyarán végleges tanítót választottak helyette. BARTHALOS BÉLA: Helyettes tanítóként dolgozott Tajón. Az 1903/04. tanévben a beteg Kádár Antalt helyettesítette. TÚRÓCZI BALÁZS: Tanítójelöltként (gimnáziumban érettségizett, s ezt követően tett különbözeti vizsgát tanítóképzőben) dolgozott Tajón az 1904/05. tanévben. Kádár Antalt helyettesítette annak betegsége idején. Szülei Kiskunhalason éltek, a helyi gimnáziumban érettségizett. Később Halas más külterületi iskoláiban is dolgozott. MATOS GYÖRGY: 1905 augusztusában bízta meg az iskolaszék a tajói iskola vezetésével. Ide már elváltként érkezett, középkorú férfiként. Miután a város iskoláit átadta az államnak, a tajói iskola első állami tanítója lett. Viszonylag hosszú ideig, 17 éven át tanította a tajói gyermekeket. Az első világháborúban életkora miatt nem kellett katonáskodnia. Lakatos Vince „Mécsvilágnál” című könyvében öregek visszaemlékezésére hivatkozva írta róla: „Matos bácsi minden este valamelyik tanyában ivott. Gyakran tanítási idő alatt is részeg volt. Olyankor bakancsot, szakajtókosarat, ébresztőórát dobált be a gyerekek közé a szoba és a tanterem közti ablakon, hogy ne zajongjanak”. (Talán némi túlzást is tartalmaz a visszaemlékezés, mivel ellene soha, semmiféle eljárás nem indult a felsőbb tanügyi hatóságok részéről. Tanítói munkáját, annak eredményességét sem kifogásolták). Á Tajón élők elfogadták esetenkénti különcségét, még azt is, hogy néha „felöntött a garatra.” 1922-ben ment nyugdíjba. Az iskolát precíz leltárral adta át utódjának. Mindenképpen értékelendő, hogy a háborús években is helytállt, a forradalmak zilált viszonyai után rendezni, újjászervezni volt képes az oktatást Tajón. CSIBY VIDOR: Matos György helyére nevezte ki az iskolai gondnokság tanitónak 1922 szeptemberében. Ő volt az utolsó tanító, aki egyedül végezte az I-VI. összevont osztály tanítását. Rövid ittléte alatt megszervezte az évfolyampótló tanfolyamot a háború miatt a tanulmányokban elmaradt tankötelesek részére. Megkezdte a gazdasági ismétlőiskola újraszervezését is. 1923 nyarán elment Tajóról. SZŰTS JÓZSEFNÉ (Szentgyörgyi Lídia): Édesapja Szentgyörgyi Lajos a királyi tanfelügyelőség kiskunhalasi kirendeltségének vezetője volt 1912 és 1925 között. Féqével, Szűts Józseffel együtt a Központi Elemi Népiskolában tanítottak 1913-tól. Szüts Józsefet a kommün alatti tevékenységéért 1919 augusztusában kivégezték. Szüts Józsefhét 1922. szeptember 21-én helyezték Tajóra. Itt dolgozott az 1926/27. tanév végéig. A tajói iskola odahelyezésével egyidőben vált kéttanítós iskolává. Ez lehetővé tette, hogy a hat évfolyamot a létszámtól függően két tanulócsoportra bontsák. Ez a minőségi munka javulásával járt ugyan, de mindezt csak váltakozó tanítási formában tudták megvalósítani, mivel Tajón csak egy tanterem volt. Mielőtt Tajóra került volna, két tanéven át (1920/21, 1921/22) a Felsővárosi Elemi Iskolában kapott munkát. 50
