Gszelmann Ádám: Sűrűtajó iskolája - Thorma János Múzeum könyvei 32. (Kiskunhalas, 2001)
Gszelmann Ádám: A tajói iskola múltja és jelene
MICHALECZKI RÓZA: (Róna Gábomé) 1894-ben született. Az 1918/19. tanévben Alsószálláson tanított. Ezt követően az Alsóvárosi Elemi Népiskolában dolgozott. Innen került Táj óra 1923 szeptemberében. Tanítótársával, Szüts Józsefnével megszervezték és beindi- tották a kéttanítós oktatási formát. Emellett póttanfolyamokat szerveztek, népművelő munkát végeztek. 1927-ben férjhez ment Róna Gáborhoz, a körzet iskoláinak igazgatójához. Házasságukból három fiúgyermek született. Az összeférhetetlenség miatt - férje egyben felettese is volt - elhagyta Tajót és az Alsóvárosi Elemi Iskolában folytatta tanítói munkáját nyugdíjazásáig. 1981 -ben halt meg. STRASSZER MÁRIA: Családja Erdélyből menekült el az első világháború végén. Korán elvesztette szüleit. Mint pedagógus árváját Kecskeméten helyezték el a pedagógus árvaházban. Itt végezte el a polgári iskolát, majd pedig a tanítóképzőt is. Itt ismerkedett meg sors- és iskolatársával Kerschbaummayer Antóniával. Végzés után - miután több pályázatát is elutasították - Tajóra került Michaleczki Róza helyére. 1927. szeptemberében kezdte meg a munkát. Az 1933/34 tanév végén eltávozott Tajóról. KERSCHBAUMMAYER ANTÓNIA: (Sváb Pálné) Életútjának bemutatására e helyen csak vázlatosan kerül sor. A „Visszaemlékezések” fejezetében Kovács Károly, a volt tanítvány emlékezik meg róla. Az általa írt visszaemlékezésben árnyaltabb képet kapunk emberi és pedagógusi nagyságáról. 1907. március 28-án született Szilasbalháson. Apja tanító volt Ozorán, 47 éves korában meghalt. 12 árva maradt utána, a tizenegyedik Antónia volt. Édesanyja varrt, kötött, kertet müveit a megélhetésért. Hat bátyja harcolt az első világháborúban. Három nővére árvaházban nevelkedett. Ő is a Faragó Béla Pedagógus Arvaházban nevelkedett és tanult Kecskeméten. Itt fejezte be a polgári iskolai tanulmányait és az állami tanítóképzőt. Végzés után 17 helyre pályázott, végül Strasszer Mária volt árvaházi társa ajánlására kapott állást Tajón 1927. november 1-jén. Helyettes tanítónak alkalmazták 83 pengő fizetéssel, melyet nyári szünetre nem kapott. Egy év után kapta meg kinevezését rendes tanítónak. Miután megkapta az iskola szolgálati lakását, 61 éves édesanyját magához vette. Kerschbaummayer Józsefnét (1869-1957) a család Kiskunhalason temettette el a katolikus temetőbe. 1941. október 27-én kötött házasságot Sváb Pállal. Házasságukból két leánygyermekük született, kik szüleik foglalkozását, hivatását választották. Közel ötven éven át dolgozott Tajón szándékai szerint a tajóiakért. Tanítóként, népművelőként, közigazgatási megbízottként - egyszóval mindenesként. Mindig volt energiája fiatalabb kollégái segítésére. Gazdag nevelői tapasztalatait szívesen osztotta meg, s ezáltal a nevelők nevelőivé vált. Tanítványai közül sokan követték őt a pedagógus pályán is. Az 1965/66. tanév befejezését követően ment nyugdíjba. Ezután is, amikor erre szükség volt, helyettesítette beteg vagy szülési szabadságon lévő kollégáit. Továbbra is segítette hasznos tanácsaival a fiatalabb nevelőket. Férje nyugdíjazása után költöztek leányuk családjához Budapestre. Ott halt meg, ott temették el 2008. augusztus 30-án. 51 Thorma János Múzeum 2010.6.27.