Gszelmann Ádám: Sűrűtajó iskolája - Thorma János Múzeum könyvei 32. (Kiskunhalas, 2001)
Kovács Károly-Kovács Károlyné: Tajói életképek
Búcsújárás Cserkó Lajos bácsi Szegedre, Zákányszékre, Szentkútra vezetett búcsújáró embereket. 15-20 személyből állt a csoport, vagyis a „keresztalja”. A résztvevők vitték a keresztet és a zászlórudakat. A két zászlót kocsival szállították, hogy megóvják őket minden sérüléstől, és csak helyben szerelték föl. Ezek a lobogók a tajói hívek tulajdonát képezték. Az egyik Jézus szívét, a másik Mária képet ábrázolt. Az itthoni nagyobb misék alkalmával is használták őket. Később a harkakötönyi templomba kerültek és most is ott vannak. Csuka János bácsi gyakran szállította lovas kocsival a kellékeket vagy az idősebb embereket, akik már hamarabb elfáradtak a gyaloglástól. Útközben egy-egy család istállójában vagy a falu templomában kaptak szállást. Megérkezve a búcsú helyszínére részt vettek a szentmisén és a körmeneten. Toncsi néni meggyőződéses vallásos világnézete a kommunista időkben is életben tartotta a hitéletet a tanyavilágban. Nagy bátorság volt tőle a szentképet és a Mária-szob- rot a szobában, látható helyen tartani. A papok mindenkor a szívesen látott vendégei közé tartoztak. A következő adatokat és eseményeket, amelyek Tajó hitéletére vonatkoznak, Gajdacsi Józsefné, Kálmán Emília gyűjtötte ki a História Domusból. 1928. december 1-jén tartották az első hajnali szentmisét Tajó pusztán 1929. november: Szent Domonkos rendi atyák népmissiót tartanak Kiskunhalason és a környező tanyavilágban. Tajón Kocsney Ede és egy ifjabb páter az iskolában tartanak beszédeket és gyóntatást 1930. március 9-én kezdődött a nyolcnapos népi missió, melynek szónokai a tanyákon P. Szabó Szeraphin, tornyai ferences házfőnök és P. Vella Dezső szegedi ferences hitoktató. A helybeli papok közül Tóth István és Csorba Imre káplánok segítkeztek. Tajón egynapos missió volt misével, beszéddel és húsvéti gyóntatással, betegellátással. Itt P. Szabó Szeraphin és Tóth István káplán járták a határt. Június 29-én-Péter Pálkor- szentelte a megyésfőpásztor áldozópappá Babenyecz Pált, Babenyecz Pál tajói földbirtokos fiát 1933. május 19-én Baranyi László apát-plébános Tajón elnököl a tanyaiskolai hittanvizsgákon. 1962 Személyi változások során Varjú Imre káplánt elhelyezték Újpestmegyerre, és helyébe Kiss Béla került, aki Kiskunmajsán lakik a plébánián, ő látja el a tajói hívek lelki szükségleteit. A tajói iskolánál havonta egyszer, a negyedik vasárnapon és fő ünnepeken volt szentmise 1980 A tajói iskolánál levő harangállvány helyett új vasállvány és új kerítés készült 22 ezer forint értékban. Kiskunhalasi plébánosok, akiknek többsége Tajón is tevékenykedett: 1927-33 Kovács Vince, 1933-44 Baranyi László, 1944-78 Boskó Vilmos, 1978-86 Zsótér Antal, 1986-87 Gacsári Kiss Sándor, 1987-2007 Vangel Imre, 2007-2009 Fülöp Ernő, 2009-től dr.Finta József. A kiskunhalasi káplán atyák közül a tajói hívek lelki gondozásában a következő személyek vettek részt: 1959-62 Varjú Imre, 1962-72 Kiss Béla, 1971-75 Farkas László, 1985-95 Muszély Viktor, 1995-2005 Hozdik Zsolt. Ő fejezte be Tajón a misézést. Az iskola szomszédságában lévő kereszt- és harangdomb sok egyházi rendezvénynek volt színtere. Csendes Béla bácsi elmondása szerint ezt a földterületet id. Csendes Pál adományozta a tajói híveknek. A keresztet tartó mészkő oszlopot Kovács Lajos szabadkai kőfaragó mester készitette, amelyet Szabadkáról id. Csendes Benő ökrös szekérrel 150
