Gszelmann Ádám: Sűrűtajó iskolája - Thorma János Múzeum könyvei 32. (Kiskunhalas, 2001)
Gszelmann Ádám: A tajói iskola múltja és jelene
mindenkinek közel legyen, képtelenség. Ambuláns tanító alkalmazása is lehetetlen, a nagy távolság miatt”. A polgármester az 1882-es évről szóló jelentésében az államsegély elmaradásával magyarázza az iskolák felállításának elmaradását, mondván hogy a város nem tud több terhet vállalni. Ezért lehetetlennek tartja a hatóság által követelt tanyai iskolák felállítását is a közeljövőben. „A törvény értelmében az iskolai pótadónkat 5%-nál magasabbra emelni nem lehet... A felsőbb hatóság újból elrendelte és kötelezte a város egyetemét, hogy Bodoglár, Tajó, Balota, Eresztő pusztán népiskolát állítson fel.” Lényegében az derül ki, hogy a város nem kíván külön terhet vállalni külterületi iskolák felállítása tekintetében, noha a polgármester is elismeri, hogy sok tanköteles nem jár iskolába ott.23 1883-ban a 6-15 éves 2822 tanköteles közül iskolába járt 1430. Az iskolába nemjárók döntő többsége külterületen lakó és katolikus vallású.24 A döntően katolikus vallású külterületi lakosság joggal várná a katolikus egyház segítségét, katolikus tanyai népiskolák felállítását, de iskolák felállítására nem kerül sor. 1883-ban a helyi újság is szorgalmazta a tanyai gyerekek iskoláztatását, de ők is a városban felépítendő bentlakásos intézményt javasolták, mondván hogy olcsóbb, mint a tanyai iskolák építése.25 A megyei Közigazgatási Bizottság 1888-ban elrendelte, hogy Felsőbodogláron, Sűrűtajón 1890-ig iskolát kell felállítani, más tanyai területeken 1891-ig további öt iskolát kell beindítani. A képviselőtestület ezt tudomásul vette, de a megoldást szerették volna elodázni addig, amíg a városi iskolák működési feltételeit meg tudják oldani. A határozat hatályon kívül helyezését kérik: „ A javaslat, még ha gyakorlatilag keresztül vihető is lenne, azzal a célt nem lehetne elérni, mivel a pusztákon a tanyák igen szétszórtan állnak. A pusztákon építendő iskolákba csakis a nagyszámú cselédség gyermekei járnának. .. a cselédség minden évben változik, ezért előfordulhat, hogy egyik vagy másik pusztán csak néhány tanköteles marad.”26 Olyan illuzórikus elképzelés is napvilágot látott, hogy a tanyai gyerekeket egyes városi családoknál kell elhelyezni tartásdíj ellenében.27 Az alispánnak küldött jelentésében az iskolaszék 519 pusztai tankötelest mutatott ki, kik az 1889/90 tanévben nem jártak iskolába. Az alispán botrányosnak és tűrhetetlennek tartotta, hogy Kiskunhalason egyetlen pusztai iskola sincs. A megyei Közigazgatási Bizottság 1890. szeptember 11-i ülésén jegyzőkönyvbe is foglalta, hogy Kiskunhalason azért nem épülnek tanyai iskolák, mert ott többségében római katolikusok laknak. „Nem íratják be a katolikus gyerekeket, nem veszik fel őket! Egyenes kitagadásuk ez. Sehol sincs az megírva, hogy Kiskunhalas iskoláiba csak egyedül a református hívek gyerekei járhatnának, s az iskoláztatástól szinte elűzik a katolikus gyerekeket... Tanyai iskolák is azért nem épülnek, mert ott többségében római katolikusok laknak! Ezért a város utasít- tatik, hogy a Közigazgatási Bizottság által megjelölt helyeken pusztai iskolákat állítsanak fel. A derüre-borúra történő felmentéseket meg kell szüntetni.”28 Csak ilyen előzmények után - kényszerítő hatásra - nyitott a város nyilvános iskolákat tanyákra. Elsők között a legsűrűbben lakott Sűrűtajón illetve Alsóbodogláron 1891-ben. Minkét helyen nem tanítási célból emelt épületben kezdődött meg a tanítás. 13
