Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)
Történelem - Terbe Éva: A majsai oktatás kezdete
58 Terbe Éva 2. A katolikus templomunk mai bejáratától balra, kb. a Szentháromság-szobor területén volt a legelső plébánia, egyben oktatásra is használt épület. A lebontott „papházát" csak elképzelhetjük, mert a képen a helyére épült plébánia látható, 1910 körül. Csík Antal-Kozma Huba-Nyerges Benjamin-Szabó Lajos: Kiskunmajsa története, 1993. 13. kép alapján kántori lakásán. Már 47 éves volt, mikor az 1761-ben történt kánoni látogatás házának oktatásra használatos helyiségeit - „iskola” — szűknek és düledezőnek találta. A plébánia javítását is sürgetik a különféle javítási munkálatokról történő feljegyzések, ezért az idők folyamán fel kellett újítani, majd toldalék építményekkel kellett kiegészíteni. „Az oktatás eleinte a plébánián vagy a kántor lakásán folyt, de növendékek szaporodásával egyre érezhetőbbé vált térhiány választás elé állította a tanácsot, mely úgy döntött, hogy az iskolát tovább is fenntartja és külön hajlékot emel számára. Evégből 1760-ban tízezer darab vályogot veretnek s nyomban megkezdik az iskola építését, melyben 1763 őszén már tanítanak. Ebből a vályogmennyiségből - eltekintve attól, hogy a régi vályogtégla nagyobb méretű volt, mint a mostani - igen szerény befogadóképességű iskola épülhetett, annyival is inkább, mivel csak 1 ablaka volt, mely mindössze 15 krajcárba került, de a pillanatnyi szükségletet kielégitette, a cél, az iskola meg lett mentve. 1763 november 21-én megállapítják az első községi tanító fizetését, aki a gyermekek oktatásáért évi 30 frt készpénzt, 50 font székbeli húst, 50 font sót, fél szalonnát vagy 4 forintot, 6 icce vajat, 10 font fadgyút, és 2 szál tűzrevaló fenyőt kapott a községtől, és gyermekenként egy véka búzát az iskoláztató szülőktől.”9 Az iskola tehát 1763-ban a templom „elé”, a mai emeletes iskola helyén épült fel. 1764-től Gyöngyösi Jánost fia Gyöngyösi Pál követte hivatalában, így a már felépült iskolában kántortanítóként tanított tizenegy évet. 1776-ban hosszas betegség után meghalt. Talán még láthatta az új plébániaépületet, hiszen az állandóan javításra szoruló „papháza” gyorsan elhasználódott, végül csákány alá került. Lebontása után a második plébániát is ugyanarra a helyre emelték fel szintén 1776-ban. Gyöngyösi Pál betegsége miatt 1775-től már kinevezett pedagógusok tanítottak az iskolában: „Az első két tanító, akiről a jegyzőkönyvek megemlékeznek, Ácsai Mihály és Terhes Imre. Előbbi a fiúk, utóbbi a leányok tanítója volt 1775-ben (...) 1780-ban Pongrácz Istvány az
