Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)
Történelem - Végső István: 1944-es karácsonyi bombázás Kiskunhalason. Nácik vagy szovjetek támadták városunkat szenteste?
HALASI MÚZEUM 3. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 135. évfordulójára 285 1944-es karácsonyi bombázás Kiskunhalason Nácik vagy szovjetek támadták városunkat szenteste? Végső István 1944. december 24. éjszakájának bensőséges pillanataiban majd egyórás pusztítás kezdődött. Bombázók támadtak a városra, világítógyertyák fényesítették be a téli eget, és végül 9 halottat, számos sebesültet és romházat hagytak maguk után a repülők. Eddig úgy tudtuk, hogy a németek akciója volt, de a hozzáférhetővé vált adatbázisok és a legújabb hadtörténelmi kutatások a szovjetek irányába mutatnak. Pedig 1944. október 23. óta szovjet „felszabadított” terület voltunk. A Kiskunhalas története 3. kötetében városunk hadtörténeti eseményeit feldolgozó tanulmányom megírásánál is felfigyeltem néhány forrásra, ami arra utalt, hogy a bombázók típusa és mennyisége nem egyértelmű.1 A hadirepülés mozzanatainak feltárása a legutóbbi időkben rohamosan felgyorsult. Számos legenda és mítosz oszlik szét ezek hatására. Ennek köszönhető, hogy most úgy tűnik, talán, megoldódhat a több mint 65 éves tévedés. A szovjet megszállás alatt álló országban, se 1944/45 telén, se később, természetesen nem lehetett objektívan feltárni az eseményt. A hatóságok elhallgatták az adatokat, a média és a történetírás a „német fasisztákat” vádolta a szörnyűséggel.2 Légi veszély Kiskunhalason 1944/1945 telén A szovjet szempontból „felszabadított” Kiskunhalas kapcsán hadicselekményekről 1944. október végétől csak bombázások tekintetében lehet beszámolni. Télig csupán szórványos repülőgép támadásokról tudunk. 1944. október 31-én például a városban tartózkodó orosz katonaság közül szedte áldozatait egy géppuskázó német repülő/ 1944. december 5-én repülőbomba találat ért az Akácfa utcában négy lakóházat, melyekben igen súlyos anyagi károk keletkeztek. Ekkor hullott bomba a Szegedi út mellé, a vasútvonal mellé a Gyep utcánál, az Árpád utcára, a Csalogány utcára, valamint a Vágóhíd és az Alsószénáskert közé.4 Kiskunhalast a második világháborúban a legsúlyosabb támadás 1944. december 24-én, karácsony estéjén érte. Az esti órákban, amikor a római katolikusok épp a szentmiséről igyekeztek haza, 8 óra környékén kezdődött el a bombázás.5 Az anyagi vesztességeket tekintve 306 épületet ért kisebb-nagyobb károsodás, melyből 23 teljesen használhatatlanná vált. 30-40 ember sebesült meg, közel 1000 személy vált hajléktalanná.6 Ebben az évben a karácsony Halason gyásszá lett. Bombák hullottak7 illetve károsítottak meg épületeket a következő utcákban: Anyag, Akácfa, Arany János, Árpád, Bajza, Baross, Batthyány, Bercsényi, Bem, Bíbor, Bimbó, Borz, Bükkönyös, Czuczor, Csalogány, Csap, Csendőr, Cserepes, Csipke, Deák Ferenc, Dob, Dugonics, Fenyő, Gerle, Gránát, Gyep, Gimnázium, Hajnal, Henger, Hímző, Kard, Kazal, Kárász, Kéve, Kisfaludy, Kinizsi, Korona, Kossuth Lajos, Lomb, Munkács, Mozdony, Pálma, Páva, Rezeda, Róka, Szalag, Szállás, Széchenyi, Székely, Szénás, Szondi, Tambura, Tábor, Tinódi, Toldi, Török, Tuba, Virág, Vörösmarty, Zsák, illetve a Kötönyi, a Szabadkai, a Szegedi utakon, és a Rózsa téren.8 Ezen kívül bombák estek még a református régi temetőbe, a római katolikus temetőbe és a Városi Nádasok területére.9 A 30-40 sebesült mellett a halálos áldozatok száma a pusztítás mértékéhez képest viszonylag alacsony, 7 fő volt.10 Két nap múlva viszont tovább nőtt a halottak száma.'1 így december 27-én az Országzászló előtt 8 személy koporsóját ravatalozták fel ünnepélyes keretek között. A városi gyászszertartáson Halász D. Sándor polgármester és Ván Benjámin református lelkész mondott búcsúbeszédet.12 Az utolsó halott 1944. december 31-én halt bele súlyos sebeibe.13
