Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)
Történelem - Végső István: Vörösterror és fehérterror Kiskunhalas térségében, 1919/1920
Vörösterror és fehérterror Kiskunhalas térségében, 1919/1920 265 12 Vö: Romsics Ignác (szerk.) Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez. 1976. (továbbiakban: Romsics 1976), 654-655. illetve Nagy Szeder 1993, 179-182. 13 Direktórium átirata a városban tartózkodó katonai parancsnokokhoz (1919. május 31.), illetve egy májusi rendőrségi jelentés is ezekről az állapotokról tanúskodik. Vö.: Romsics 1976, 505., 507. 14 Szabó 1969, 71. 15 A küldöttek magatartása a későbbiekben sem változott, több panasz érkezett ellenük. Vö.: BKMÖL-Kiskunhalas, XVI/8 Tanácsköztársaság iratai, Kiskunhalasi Direktórium jegyzőkönyve, 1919. május 26. 74-91. p. illetve Romsics 1976, 597-599. 16 Vö.: Halasi Vörös Újság, 1919. május 7., 2. p., május 21. 3. p. illetve Romsics 1976, 442. 17 Végső-Simko 2007, 65-67. 18 Pl.: A Miatyánkot és a Tízparancsolatot átköltötték, vagy az ellenforradalmistának nyilvánítottak, mindenkit, aki nem volt kommunista. Halasi Munkás, 1919. április 12. 1. p., 3. p., június 28. 1-2. 19 Romsics Ignác: A Duna melléki ellenforradalom. 1981. (továbbiakban: Romsics 1981), 281-282., 291., 314-315. 20 Romsics 1981, 282. 21 Virág János rendőrségi nyomozó jelentése, 1919. május. Vígh 1979, 161. 22 Szabó 1969, 74. 23 Bori Benő rendőrtanácsos jelentése alapján. Láng-Vorák 1965, 200. 24 Vö.: Romsics 1976, 652-653. illetve Szabó 1969, 74. 25 A fehérterror idején mintegy 25 tanítót végeztek ki, mert nyíltan a tanácsköztársaság mellé állt. Szűts József egyike volt az első tanítóknak, akiket megöltek. Vigh Károly: Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Pest megyében. 1965. (továbbiakban: Vígh 1965), 344. 26 Vő.: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (továbbiakban: BKMÖL), XXXIII / la) Kiskunhalasi Állami Anyakönyvek, 1919. év illetve Szabó 1969. 74. illetve Nagy Szeder 1993. 184. illetve Bársony Ferenc (szerk.): „Küzdtünk híven a forradalomért... ” A magyar munkásmozgalom Bács-Kiskun megyei harcosainak életrajzgyűjteménye. 1980. (továbbiakban: Bársony 1980), 36., 43., 76., 85., 89., 131. 27 Vö.: Szabó 1969, 74. illetve Bársony 1980. 102-103. 28 Vö.: Nagy Szeder 1993. 184. p. illetve Bársony 1980. 112. 29 Vö.: Láng-Vorák 1965. 201. illetve Szabó 1969. 75. 30 A román megszálló parancsnokok esetenként kommunistákat is magukkal vittek további kihallgatások és „igazságszolgáltatások” érdekében. így Kiskunhalas mellett a nagykátai, a szentendrei, az egri, a szolnoki, a kecskeméti, a székesfehérvári, a ceglédi és a váci fogházakból hurcoltak el embereket. A Duna-Tisza közén összeszedett személyeket általában a csepeli, a tápiósülyi, a ceglédi, a kecskeméti, a kiskunfélegyházi, az újszászi, az abonyi internálótáborokba hurcolták. Vö: Nemes Dezső (szerk.), Az ellenforradalom hatalomrajutása és rémuralma Magyarországon 1919-1921. 1953., 46., illetve Vígh 1965. 341., 344. illetve Vígh 1979. 191. illetve Láng-Vorák 1965.201-202. 31 Halasi Újság, 1919. december 31. 2. hl Halasi Újság, 1919. november 23. 2. 33 Halasi Újság, 1919. november 19. 3. 34 1919. decemberben még 18 fő „kommunistát” tartottak fogva Kiskunhalason. Halasi Újság, 1919. december 14. 2. 1920. január 4. 3. 35 Vö.: Halasi Újság, 1919. december 7. 2., illetve Szabó 1969. 75. illetve Nagy Szeder 1993. 184. 36 Halasi Újság, 1920. január 14. 4. 37 Láng-Vorák 1965. 202-203. 38 Halasi Újság, 1920. március 7. 2. 39 Vö.: Láng-Vorák 1965, 203. illetve Nagy Szeder 1993, 185. 40 Gszelmann Ádám A Szilády Áron Református Gimnázium története. 2004., 119. 41 Ezek között volt: Horváth Sándor (15 évet), Sreier Dezső (13 évet), Lengyel Dénes (9 évet), Hubert József (3 évet). Nagy Szeder 1993, 185. 42 Vö.: BKMÖL, XXXIII / 1 a) Kiskunhalasi Állami Anyakönyvek, 1920. év illetve Végső-Simko 2007, 28-29. 43 Csík Antal, Kozma Huba, Takács András: Kiskunmajsa története. 1981. (továbbiakban: Csík-Kozma-Takács 1981), 61-62. 44 Csík-Kozma-Takács 1981, 62. 45 Csík-Kozma-Takács 1981, 62-63. 46 Csík-Kozma-Takács 1981, 64-65. 47 Csík-Kozma-Takács 1981, 66. Zelei 2006, 29-34. 48 Forczek Zoltán Szánk község története a legrégebbi időktől napjainkig. 1977. (továbbiakban: Forczek 1977), 47-49. 49 Forczek 1977, 50. 50 Nagy Miklós: A község az 1918-as polgári demokratikus forradalom és a tanácsköztársaság idején. 1995. (továbbiakban: Nagy 1995a), 225-226. 51 Nagy 1995a, 229.
