Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)
Történelem - Végső István: Vörösterror és fehérterror Kiskunhalas térségében, 1919/1920
266 Végső István 52 Nagy 1995a, 232. 53 Vö.: Nagy 1995a, 232. illetve Sztriha Kálmán: Kiskundorozsma története. 1937. 255-256. 54 Nagy Miklós: Az ellenforradalmi rendszer (1919-1944). 1995. 244. 55 Olasz Lajos: A község gazdasága, társadalma és politikai viszonyai 1908 és 1944 között. 1998., 135-136. 56 Szabadi Pál: Tázlár krónikája. 1997. (továbbiakban: Szabadi 1997), 82-83. 57 Szabadi 1997,84-86. 58 Vígh 1979, 144. 59Romsics 1976,474-475. 60 Szabadi 1997, 86. 61 Szabadi 1997, 86-87. 62 Bárth János szerk: Kecel története és néprajza. 1984. (továbbiakban: Bárth 1984), 442-443. 63 Romsics 1981,314-315. 64 Váry Albert: A vörös uralom áldozatai Magyarországon. 1922. (továbbiakban: Váry 1922), 80-81. 65 Feltehetően az áldozatok közé sorolandó még: Árvái András, Salacz Gergely, Szabó József, Vancsik István, Váradi Imre is. Vö: Váry 1922, 82-83. illetve Ugrón Gyuláné: Azért ölték meg, mert pap volt. Keceli Újság, 2009. július 7. p. 66 Váry 1922, 82-83. 67 Váry 1922, 80-81. 68 Váry 1922, 80-81. 69 Bárth 1984, 450. 70 Romsics 1976, 77. 71 Nagy-Pál István: Soltvadkert története 1376-1976. 1976. (továbbiakban: Nagy-Pál, 1976), 104-105. 72 Váry 1922, 116-117. 73 Romsics 1981,315. 74 Nagy-Pál, 1976, 105. 75 Bánáti Miklós (szerk.), Huszonkét évtized az új hazában 1969. (továbbiakban: Bánáti 1969), 113-114. 76 Bánáti 1969, 113-114. 77 Bánáti 1969, 116-117. 78 Karsai Ferenc Jánoshalma története 1849-től 1945-ig. 1982. (továbbiakban: Karsai 1982), 77. 79 Karsai 1982, 78. 80 Rapp Jakab Jánoshalma története. 1927. (továbbiakban: Rapp 1927), 43. 81A Délvidéki Direktórium jelenése szerint nem felelt meg a kommunizmus és a Tanácsköztársaság szellemiségének a jánoshalmi tanács összetétele, amelyben az áprilisi választás után: esperes, plébános, jegyző, tanító, kisgazdák, rokkant katona foglalt helyet. Romsics 1976, 431-432. 82 Karsai 1982, 80-81. 83 Rapp 1927,43. 84 Rapp 19127,44. 85 Karsai 1982, 83. 86 Karsai 1982, 85. 87 Karsai 1982, 85. 88 Romsics 1981,286-287. 89 Romsics 1976,367. 90 Bór Józsefhé: Kisszállás Története I. 1996. 91 A még csak pusztarészeken: Kelebián és Tompán 1918 novemberétől voltak szerb megszállók. így főként a menekültáradat miatt volt ennek a két későbbi településnek emlékezetesek ezek az évek. Kelebiánál tartóztatták fel többek között Csáth Géza (dr. Brenner József) orvost, írót a granicsárok (szerb határőrök). Miskolczi Miklós: Trianon gyermeke. 2004. 26-28. illetve: Miskolczi Miklós: Tompa, a pusztában nőtt város. 2006. 50. 92 Drégely Ferenc: Szülőföldünk I. 2001., 44-45. 93 A Kiskunhalason állomásozó katonai alakulatokról bővebben: Romsics 1976, 386.
