Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)

Történelem - Végső István: Vörösterror és fehérterror Kiskunhalas térségében, 1919/1920

264

Végső István

Salamon Konrád Vörösterror - fehérterror. Okok és következmények. In: Szederjesi Cecília (szerk.):

Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon.

Nógrád Megyei Levéltár, 1956-os Intézet, Salgótarján - Budapest, 2008.

Szabadi Pál Tázlár krónikája. Tázlár Község Önkormányzata, Tázlár, 1997.

Szabó Miklós Az 19I9-es proletárdiktatúra és előzményei Kiskunhalason. In: Proletártavasz 1919. Tanulmánykötet Bács-Kiskun megye forradalmi múltjáról. Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun Megyei Bizottsága, Kecskemét, 1969.

Sztriha Kálmán Kiskundorozsma története. Kiskundorozsma Község, Kiskundorozsma, 1937.

Ugrón Gyuláné Azért ölték meg, mert pap volt. Megemlékeztek a vörös terror áldozatairól. In: Keceli Újság,

2009. július 7. p.

Váry Albert A vörös uralom áldozatai Magyarországon. Budapest, 1922.

Végső István - Simko Balázs Zsidósors Kiskunhalason. Kisvárosi út a holokauszthoz. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2007.

Vigh Károly Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Pest megyében. In: Keleti Ferenc, Lakatos Ernő, Makkai László: Pest megye múltjából. Pest Megye Tanácsa, 1965.

Vigh Károly Vörös Pest vármegye. Megyei Művelődési Központ és Könyvtár, TIT Pest megyei Szervezete és Pest Megyei Levéltár, Budapest, 1979.

Winkler Pál Kalocsa története különös tekintettel politikai és szellemi kultúrájának fejlődésére.

Árpád Részvénytársaság kiadása, Kalocsa 1927.

Zelei Miklós A halasi norma. Nagy Szeder István regényes élete. Népkönyv. GM&Társai, Budapest, 2003.

Jegyzetek

1 Elégedetlenségek voltak már 1919. áprilistól az ország egész területén a Forradalmi Kormányzótanács és a direktóriumok intézkedései ellen. Szamuely Tibor Győrött, 1919. április 20-án hirdette meg hivatalosan a vörös terrort az ellenszegülések letörésére. Szervezkedések, túszszedés, garázdálkodások, nem álltak tőlük távol. 1919. május utolsó napjaiban Vas, Moson, Sopron vármegyékben voltak lázadások, 1919. június első napjaiban dunántúli vasutassztrájk kezdődött. Majd a főként az alföldi parasztságot sújtó, maximum 72 kg fejadag, illetve az aratási időben bevezetett általános sorozás kirobbantotta a Duna-Tisza közén a felkelést. 1919. június 18-án Dunapatajról és Soltról indult a tanácsrendszerrel és a vörösőrségek lefegyverzésével vált felkeléssé. Kiterjedése északtól dél-kelet felé Kiskunlacháza, Kunszentmiklós, Szabadszállás, Soltvadkert, Kecel Hajós vonalon, illetve dél-nyugattól északig Szekszárd, Paks, Dunaföldvár, és Dunapentele vonalon húzódott. Kalocsa környékén vált igazán erőssé. A magyar Vörös Hadsereg és Szamuely Tibor összefogásával sikerült csak leverni. Az ellenforradalmi felkelés hatására június 24-én Budapesten és Újpesten is lázadások törtek ki. Vö.: Romsics Ignác: A Duna-Tisza köze hatalmi-politikai viszonyai 1918-19-ben. 1982. (a továbbiakban: Romsics 1982) illetve Salamon Konrád: Nemzeti önpusztítás 1918-1920. Forradalom, proletárdiktatúra, ellenforradalom. 2001, 158-169.

2 Prónay Pál huszárszázados Szegeden 1919 júniusában leszerelt tisztekből és altisztekből különítményt szervezett, amely a Nemzeti Hadsereg egyik tiszti százada, illetve 1. vadászzászlóalj volt. A Tanácsköztársaság bukását követően különítményesei - a Lenin-fiúk és a vörös katonák által elkövetett gyilkosságok okán - számos atrocitást hajtottak végre.

3 Sem a szélsőjobboldali antiszemita eszmék nem tudtak tartósan megmaradni, se a munkásmozgalom szélsőségesebb eszméinek nem volt számottevő támogatottsága. Vő.: Végső István - Simko Balázs: Zsidósors Kiskunhalason. Kisvárosi út a holokauszthoz. 2007. (továbbiakban: Végső-Simko 2007), 22-30. illetve Láng Mátyás - Vorák József: A munkásmozgalom története. In: Janó Ákos (szerk.) Kiskunhalas helytörténeti monográfia 1.1965. (továbbiakban: Láng-Vorák 1965), 164-177.

4 Szabó Miklós: Az 1919-es proletárdiktatúra és előzményei Kiskunhalason. In: Proletártavasz 1919 — Tanulmánykötet Bács-Kiskun megye forradalmi múltjáról. 1969. (továbbiakban: Szabó 1969), 56.

5 1918. november 3-án alakult meg a Kiskunhalas Város Munkás-Katona és Földmüvestanács, az Óvoda u. 2. száma alatt, a „Földmunkások Házában”. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzati Levéltára, Kiskunhalasi részlege (továbbiakban: BKMÖL-Kiskunhalas), XVI/7. Kiskunhalas Város Munkás-Katona és Földművestanácsának jegyzőkönyve, 1918. november 3.

6 Szabó 1969, 53-55.

7 Szabó 1969, 57-63.

8 Vö: Szabó 1969, 63., illetve Nagy Szeder István: Kiskunhalas város története oklevéltárral 2. 1993. (továbbiakban: Nagy Szeder 1993), 180.

9Vö.: BKMÖL-Kiskunhalas, XVI/8 Tanácsköztársaság iratai, Kiskunhalasi Direktórium jegyzőkönyve, 1919. április-július.

10 Például a Polgári Olvasókört, a Függetlenségi Kört és az Úri Kaszinót is. Vö.: Halasi Újság, 1919. december 7. 3. illetve Romsics 1976, 361., 655.

11 Vigh Károly: Vörös Pest vármegye. 1979. (továbbiakban: Vigh 1979), 132.