Gszelmann Ádám: Bogárzói iskola - Thorma János Múzeum könyvei 28. (Kiskunhalas, 2008)
dr. Gszelmann Ádám. A bogárzói iskola (1913-1976)
gatták, és ennek eredményeként folyamatosan kiépült minden tanyai iskolában ez a képzési forma. Bogárzón 1939-ben váltotta fel a gazdasági ismétlőt az elemi iskola hetedik, majd 1940-ben a nyolcadik osztály.26 A gazdasági ismétlőnek Bogárzón 1921/22-ben 13, 1927/28-ban 22, 1928/29-ben 21, 1933/34-ben 22, 1935/36-ban 39, 1938/39-ben 54 tanulója volt. Tanév rendje, népművelés, szervezeti változások Az 1868. évi népoktatási törvény a délelőtti és délutáni tanítást irta elő. Ez képtelen helyzetet teremtett. A gondnokság több alkalommal kérte az egyhuzamban való tanítás engedélyezését: „Kiskunhalas város külterületén 13 állami elemi népiskola terjeszti a nevelés és oktatás áldásait, s működik közre a magyar nemzeti államot kiépítő munkában. Városunk nagy kiterjedésű homokos határában az iskolakötelesek lakása, a tanyai épületek szórványosan, egymástól nagy távolságra vannak. A tanulók nagyobb fele kénytelen 3-6 kilométer távolságról látogatni az iskolát. Ezek a tanulók a téli hónapokban reggel 9 órakor jutnak el az iskolába. Délután 3-kor haza kellene menniök, hogy még napvilággal a lakásukra érkezhessenek. A távolról járó tanulók azon időkben is, amikor nem volt egy- huzamos tanítás, a déli órákat is az iskolában töltötték el, a magukkal hozott eledelt ott fogyasztották el. Ez a körülmény, valamint az is, hogy az egyhuzamban történő tanítás mellett a növendékek iskolalátogatása pontosabb, haladásuk kielégítőbb, mint azelőtt. Ez az igazgatók és a vizsgáztató elnökök jelentésiből is kiderült, sőt a földműveléssel foglalkozó szülők viszonyainak is kedvez. Szociális és gazdasági szempontból is határozottan előnyös, hogy a pusztai állami iskolákban az egyhuzamban való tanítás továbbra is megmaradjon.” Lényegében a vallás- és közoktatási miniszter engedélyt adott arra, hogy a tanítást tanyákon ne szakítsák meg két órán át. Bogárzón is az egyhuzamban történő tanítás valósult meg, s ez fennmaradt mindaddig, míg át nem tértek a kéttanítós oktatási formára, 1927-ben, amikor a váltakozó tanítás beindult. Általában a tanyai iskolákban a tanévet később kezdték és hamarabb befejezték mint a városban. Ezt részint a betakarítási munkák, részint pedig a gyermekek szolgálatba állása indokolta. A tanítás szeptember harmadik hetében kezdődött és május közepén már be is fejezték.28 A háborús években még rövidebb volt a tanév. Az V. és VI. osztályosok Bogárzón egyáltalán nem jártak iskolába. 1915-ben már áprilisban megtartották a vizsgákat. „A nagy munkáshiány miatt óriási a napszám. Ez olyan helyzetbe hozta a mezőgazdálkodással foglalkozó szülőket, hogy a legkisebb gyermeket is kénytelenek a gazdaságban alkalmazni. Ezért rengetegen jelentkeztek felmentésért. A gazdálkodás olyan helyzetbejutott, hogy a 9 éves gyermeket béresnek kénytelenek felhasználni a szülők.”29 A későbbiek folyamán is rövidebb volt a tanév, kevesebb volt a tanítási nap mint a városban: 1916 végén az igazgató megállapította: „A legtöbb iskolában alig van gyerek. Ennek oka az, hogy a tanítás nem folyamatos, a gyerekek nem járnak rendszeresen iskolába. Sok a tanítóváltozás is.” Az 1916/17. tanévet a IV-V-VI. osztályosok november 15-én kezdték meg, április 15-én már be is fejezték. Az 1918/19. tanévben az iskolában a téli szünet után a tanítás március 3-án kezdődött meg. 20
