Németh-Buhin Klára: Németh-Buhin krónika - Thorma János Múzeum könyvei 25. (Kiskunhalas, 2007)
A Németh Buhin család. Szépszülőink és gyermekei - Szépszülőink (Marsóczki) Németh B. János és Csepregi Erzsébet
Martini, Nagy, Német, Novák, Pintér, Práca, Pillér, Practa. Rogaszi, Raboszki, Rajcsányi, Rohoska, Schneider, Spiszák, Simon, Slejko, Suhajda, Szabó, Szuper, Szántai, Tóth, Takács, Toller, Tomcsányi, Uzinovits, Vilich, Veres, Valenci, Vida, Zsámboki, Zöld. A felsoroltak közül a Német nevű ősünknek is vélhető, ha figyelembe vesszük, hogy a névsorban szereplő Szántai Gergely a gyermekei keresztapja volt. A következőkben a szépszülőnkre vonatkozó, illetve vonatkoztatható levéltári adatokat ismertetem Nagy Czirok László levéltári gyűjtésében: ménesek, barmok, nyájak, csürhékre vonatkozó fontosabb rendelkezések.24 1769. Város méneses lovainak külön pásztor tartassák. 1777. évi összeírásban I(rredemptus) Németh János város csikósa szerepel. Gyanítható, hogy ősünk.25 Ugyanezen iratcsomóban „455. soron Torma István alatti sorban olvasható l(rredemptus) Német János neve. Az ezt követő időszakban már olvasható a Buhin ragadványnév is. Német János „alias Buhin”. (Napjainkra a „Németh” formában leírt vezetéknevek maradtak használatban.) 1786. évben jegyzik Buhin Német János csikós nevét, aki „Török István tavaszi tsikaját megfizeti”.26 1789. Német Jánosnak szőllő föld rezolváltatik.27 1791-ben „a ménes kinn teleltet. N. Buhin János csikóson egy tavasz felé eldöglött csikó árát kéri a tulajdonos. Védekezik, a rossz idő miatt.”28 1795. Az „N” betűnél: Németh János, alias Buhin béresnek fogadtatott.29 1797. évben csikósnak fogadtatott a város ménese mellé Buhin Németh János.”30 1799. Csikós fogadása a Város ménese mellé az addigi szokástól eltérően Mindszent helyett Szent György/napra tétetik, mert akkor jobban lehet alkalmas embert találni.31 1805. Pásztornak személyes leírásukkal, lovaikról pásztori levél adatott.32 A lovas pásztorok közül a szilajcsikósról már írtam, de ismerjük meg a kezes ménes, vagy nyomási ménes fogalmát is: a mezei munkák torlódása idején több kevesebb időre haza adott jószágot hívták így, több helyen esténként hazajárt.33 1796-ban 6 ménes volt Halason. Az 1801. évi levéltári adatokban olvasható.34 „A Város Méneséről Ord. Bíró úr azon jelentést teszi, hogy az beteges lévén, gazt is nem igen találván szerte széjjel bujdosik, és a csikós sem tehet nekik semmit... Félő, hogy kárt vall a Város a Ménesből. Ha az idő meg nem javul, és a ménesben is a betegség, meg nem szűnik, szükségesképpen meg kívántatik, hogy a Város Ménessének Széna adattasson, ne hogy a Város a gondviseletlenség miatt kárt vallyon a Ménesben.” (Erre mondták, hogy „gazol a ménes”.)35 A pásztorok munkájának megbecsülését legjobban a bérek fejezték ki. „1776. évben a szilajcsikós bére 60 frt, 2 bunda, 2 pár csizma, minthogy egy bojtárral megéri, elég volna neki 50 frt, egy bunda és 1 pár csizma. Nyomási csikósnak két lótól 21 kr, egy kenyér, egy font hús a bére. Ez a fizetés maradhat, mivel a ló különféle, és mindennap kétszer be kell hajtani.”36 1790-ben a pásztorbéreket a Helytartó Tanács limitálta. A szilajcsikós bére 80 ft készpénz a ruhával együtt, ebből bujtárt is tartozik fogadni, 10 35
