Németh-Buhin Klára: Németh-Buhin krónika - Thorma János Múzeum könyvei 25. (Kiskunhalas, 2007)

Kiskunhalas. A szülővárosom

Németh. B. Lajos térképe Kiskunhalas határáról, 1923

rendszere is, amelyet a Liber Fundiban, (fbldkönyv) rögzítettek. A legkorábbit 1755—1763-ig vezették.8

Ősünk jogállását tekintve tehát, mint beköltöző, bevándorló, nem lehetett más, mint irredemptus.

Halas pusztáinak leírása 1797-böl:4

„1. Halas városának maga terrénuma, amelynek nagy része homokos föld. Ezen Város földjén, a már fejjebb megírt Város mellett lévő Tón kívül egy felette Székes vizű Tó is vagyon, melyben a hal nem lakhatik sóssága miatt, semminémű vizes időben. Ebben a Tóban való förödést igen egésségesnek tartyák.

2. Fejér Tó nevezetű puszta, melynek nevezetéhez illő nagy térségü Szőke Színű Tava vagyon, mely vizes időkben Halakkal is bővölködik, és Nád is bőven terem benne. Ezen Tóhoz közel vagyon egy Szép Nyárfák és Galagonya fákból álló erdőtskéje a Városnak. Ezen Fejértói pusztának alsó részén, ami Mátyás Király privilégiumából megtetszik Tóth Domokos Kun Kapitány Lakott egy Várformára 3-mas Sánczokkal körülkerített Kastélyba, mely most is Várhelynek neveztetik.

3. Füzes. Ennek is nagyobb része homokos, mely Napnyugat és Dél között fekszik a Várostól.

4. Balota egészen homokpuszta, és nagy részit a Szél hordja. Ez a Várostól Délnek fekszik. Vagyon ezen pusztában egy Nádas Tó, mely vagyon egy kőhalom, az hol la20