Németh-Buhin Klára: Németh-Buhin krónika - Thorma János Múzeum könyvei 25. (Kiskunhalas, 2007)

Kiskunhalas. A szülővárosom

A zsinagógáról (Petőfi u. 1.). Klasszicista, romantikus stílusban építették 1857-1861 között. Hazánkban egyedül itt maradt meg épen és használatban hitközségi létesítmény együttes. A jó állapotú, a hitközség önerejéből renovált zsinagóga mellett téli templomot, rabbilakást, hitközségi székházat, iskolát és vágodát találunk. Egyedül a rituális fürdőt bontották le. A hitközség a XIX. század elején alakult, az első anyakönyvi bejegyzések 1800-ban íródtak. Jelenlegi tagjai híven őrzik elődeik hagyományait. A kertbe lépve feltárulkozik az egyszerűségében is szép, klasszicista romantikus épület. Bejárati homlokzata a kert felől, a nyugati oldalon van. Négypilléres, fejezetes nyitott előcsarnoka felett kettős párkányzat (amely az egész épületen körbe megy), e felett timpanon. A homlokzaton héber felírat: Ez az örökkévalóság kapuja. Érdekesség, hogy a betűk kiemelésével megadták az építés idejét: (1 )861 (A héber betűknek számérA zsinagóga keleti homlokzata 1900 körül

A Szekulesz ház és a zsinagóga a Petőfi utcában, 1949.

tékük is van). A földszinti templomtérbe vezető középső kapu mellett mártírtáblák emlékeztetnek a közösség elpusztított tagjaira. A két oldalsó ajtón keresztül az emeleti női karzatra lehet felmenni. Forrás: Szűcs Károly - Szakái Aurél: Kiskunhalas építészeti emlékei. 2001. 16. Kép: Szakái Aurél: Kiskunhalas anno 1994. 28. kép és Németh B. Lajos felvétele

adószedések és az egyre inkább elszaporodó martalócbandák, fosztogató végváriak és portyázó török katonák ellen... Mária Terézia 1745-ben megerősítette a jászkun privilégiumokat, amelyeket az 1751. évi országgyűlés is jóváhagyott. II. József rövid időre eltörölte őket, de az 1791. évi országgyűlés újból törvénybe iktatta, s egészen 1876-ig fennmaradtak. E privilégiumok azt jelentették, hogy a terület lakói a nemességhez tartoztak, de az ebből eredő kiváltságok nem személyekre, hanem együttesen, mint »universitasra« voltak érvényesek. így az 1745. évi redempció a régi kiváltságok visszanyerését eredményezte. A jobbágyi állapot jogilag is megszűnt, de ez nem jelenti azt, hogy teljes jogegyenlőség jött létre. A földesúri függés feloldása ugyan minden személyre vonatkozott, de a megváltási összeghez való hozzájárulás mértéke a társadalmi tagozódás alapjául szolgált. Eszerint azok, akik a megváltási összeg befizetésével maguknak és utódaiknak földet szereztek, redemptusok lettek. Ez a réteg a kiváltságok birtokosává vált, s ezzel egyben a város politikai közösségévé is. Az önkorf 1SX4

17