Németh-Buhin Klára: Németh-Buhin krónika - Thorma János Múzeum könyvei 25. (Kiskunhalas, 2007)
A Németh Buhin család. Szépszülőink és gyermekei - A pásztorfejedelem családja
Az ő életében is sorsfordulatot hozott ez a tevékenység, a szerelmet és házasságot, a II. világháború alatt pedig a katonai szolgálat alóli mentesítést - hasonlóan nagyapámhoz akit az I. világháború idején ugyancsak közérdekből szabadságoltak a betakarítás idejére. Öttömösön egy cséplés alkalmával ismerte meg édesanyánkat, aki idős korában többször felidézte első találkozásuk élményét. Náluk, a bálteremben beszélgettek, szórakoztak a falusi fiatalok. Édesanyám cimbalmozott, a jegyző úr hegedült, amikor nyílt a kocsmaajtó, és megjelent egy jóképű, gyönyörű, feketehajú legény. Egymásra néztek, tekintetük egymásba fonódott. Mindjárt félretette a cimbalomverőt, hogy fogadja a vendéget. Szerelem volt első látásra, majd 4 évig tartó udvarlás és a házasság következett. Eszembe ötlött, ha tudnának mesélni a tárgyak, az öttömösi cimbalom is regélhetne, mivel édesanyámmal Halasra került, még kisgyermekként mi is kalapáltunk rajta, majd első férjem akkori barátja, Ránki András („A Pomádé király új ruhája” zeneszerzőjének fia) megvásárolta. így 1969 táján felkerült Budapestre a Gül Baba utcába. További sorsát nem kísértem figyelemmel. Anyai nagyszüleimről, édesanyám családjáról Öttömös 27 km-re fekszik Kiskunhalastól, közigazgatásilag Szeged városához tartozó, ma mintegy 800 lélekszámú falu. Az öttömösi pusztabirtok kialakulása 1839—1871 között Magyar Imre (1791-1871) nevéhez fűződik, aki 2.000 kát. holdat birtokolt ott, melynek negyedrésze terméketlen terület volt. Erdőt telepített a futóhomok megkötésére, szőlőültetvényeket létesített. Ennek folytán Öttömös a homoki művelés mintagazdaságává rangosodott. (Az 1840-es években mintegy 17 béres adta a település magvát, erdő még nem volt a területen.) 1897-ben a Magyar család megbízásából a szabadkai közgazdasági bank megkezdte az öttömösi birtok parcellázását és azok árusítását, 10 évi részletfizetési lehetőséggel. (1 parcella 1 kislánc, 1200 négyszögöl, ami 1 magyar holdnak felel meg.) Az első telepesek között volt nagyapám Magyarkanizsáról, 1907. évi birtokvázlat szerint 30 lánc földterületet vásárolt (az átlag 5 lánc volt).95 A történetírók szerint a kisparcellákon megtelepülök nehezen boldogultak, sokan elhagyták a pusztát. Nagyapám letelepedése azonban sikeresnek bizonyult. Szorgalmas, kitartó munkával a falu vagyonos, vezető emberévé vált. Bús Pál 1880. május 16-án Magyarkanizsán (Ókanizsán) született. Keresztszülők: Márkus Mária, Gulyás Ferenc. Apja Bús Pál, anyja Czéma Róza 1869-ben kötöttek házasságot, összesen 9 gyermekük született. Nagyapám az 5. volt a sorban.96 1969. március 16-án Tataházán halt meg. Legénykorában hajógépész volt a Tiszán, nagymamám Gubicza Krisztina azon a hajón szakácskodott. Ott ismerkedtek meg. Anyai nagyanyám Gubicza Krisztina (Horgos, 1885. aug. 10. - Öttömös, 1944. ápr. 5.) is a Bácskából, Horgosról került Öttömösre. Anyja Galgóczi Mária, apja Gubicza József, aki 1908-ban a faluban képviselő testületi tag volt. Nagymama testvére Gubicza Mátyás és neje Fekete Aurália (1893 szabadkai születésű) volt a postames126
