Németh-Buhin Klára: Németh-Buhin krónika - Thorma János Múzeum könyvei 25. (Kiskunhalas, 2007)

A Németh Buhin család. Szépszülőink és gyermekei - A pásztorfejedelem családja

Anyai nagyszülők: Bús Pál és Gubicza Krisztina családja Öttömös 1916 körül.

Balról Dezső (1909-1979), mama Gubicza Krisztina (1885-1944), Ilike (1912-2000 édesanyám), Herminka (1910-1934), Pali (1905-1983), Bús tata (1880-1969), Jolánka (1907-1976)

tér. Nagy előrelépést jelentett, amikor 1910-ben saját postaügynöksége lett a falunak, mivel ezt megelőzően postaforgalmilag Kelebiához, előtte Horgoshoz tartozott.

Bús tata 10 évig, mint kovácsmester dolgozott ott, házat épített a főutcán, 1913-ban kocsmát nyitott, amely a falu központi kulturális helyévé vált. Ott tartotta társas rendezvényeit a mezőgazdasági olvasókör, más néven 48-as gazdakör, melynek feladata volt a mezőgazdasági kultúra fejlesztése. Az olvasókör 1930. dec. 14-én a Magyar Királyi Födművelésügyi Miniszter leveléből arról értesül, hogy részére 110 kötetből álló gazdasági népkönyvtárat adományoznak. Az 1938-as adatok szerint az olvasókör tagjainak száma 100 körül van, a könyvek száma eléri a 200-at. Később itt tartotta gyűlését az Öttömösi Gazdakör is.97 Id. Bús Pál 1919-ben a direktórium elnöke volt közel egy évig. (Az öttömösi nemzetőrség 1920 februárjáig működött.) A gazdasági munkája és családja megélhetése azonban fontosabb volt számára a politizálásnál. A történelmi válság időszakában a nehéz körülmények inkább visszahúzódásra, a megélhetéssel való foglalatosságra sarkallták a lakosságot, mintsem aktív politikai tevékenységre. (A kormányzat egymás után hozta a termelésre és beszolgáltatásra vonatkozó kényszerintézkedéseket, alapvető élelmiszerekre bevezették a jegyrendszert stb.) A falu többsége egyébként valamilyen mérsékelt kisgazda programmal szimpatizált. 1936-ban a virilisták névsorában legtöbb adót fizetők között nagyapámat az első helyen tartották számon. Itt meg kell jegyeznem, hogy mivel 100 kh birtok egyáltalán nem volt a község határában, és 50 kh feletti is nagyon kevés (1920-ban 6, 1940-ben 2), helyi viszonylatban már a 20 kh feletti birtokkal rendelkezők is a módosabbak közé számítottak. A helyi vagyonok viszonylag szerény méretére jellemző, hogy az öttömösi virilis listát éveken átvezető id. Bús Pál (1939-ben 345 P 24 f adóösszeg) a körjegyzőség közös adófi127