Németh-Buhin Klára: Németh-Buhin krónika - Thorma János Múzeum könyvei 25. (Kiskunhalas, 2007)

A Németh Buhin család. Szépszülőink és gyermekei - A pásztorfejedelem családja

behívták katonának, így a fiúgyermekeknek,

Ferencnek és Lajosnak kellett helyt állni a malomban. Tanulmányait szülei ösztönzésére a kiskunhalasi községi ipariskolában folytatta, mivel a „művészetből nem lehet megélni, szakmát kell tanulni”, vallotta édesapja.

1920-1921. évben magánúton jeles eredménnyel két polgárit végzett a Kiskőrösi Magyar Királyi Állami Polgári Fiú-iskola kiskunhalasi tagozatán.

1923-1926 között Zilah János halasi lakatosmester műhelyében dolgozott tanonc- ként, ahol először elsajátította a kovács szakmát, 1925. június 10-én (18 éves korában) pedig lokomobil gépkezelői vizsgát tett. Július 1-jén, mint gépészkovács a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarától megkapta a legjelesebb tanulók részére alapított Kamarai Kitüntető Tanoncérmet. 1925 decemberében jeles eredménnyel végezte az iparostanonc iskolát. 1926. május 10-én átvette a jeles előmenetelű lakatos segédlevelét. 1927. év végéig mesterénél dolgozott tovább.

Szeretett rajzolni, festeni, iskolai rajzfiizetének eredetijét a család, másolatát a Thorma János Múzeum őrzi. 1927 tavaszán elhatározta, hogy megörökíti a szülőhelyét. Édesapja, látva fia kézügyességét, olaj festékkészlettel ajándékozta meg, amit Budapesten vásárolt. Lajos kitűzött egy karót a sövénykerítésen kívül, és minden nap 11 órakor ugyanazon a helyen dolgozott, hogy hü képet fessen a szélmalomról. Itt említem meg, hogy nyugdíjas korában 13 másolatot készített róla gyermekeinek, családtagoknak.

Édesapám megőrizte az elemi iskolás tankönyveit is, így ezeket olvasgatva nyugtáztam, hogy abban az időben nem terhelték a tanulókat felesleges tudnivalókkal. A vékony, olykor két osztály anyagát is felölelő könyvecskékből a lényeges dolgokat, alapismereteket sajátították el, a szakiskolákban pedig - értelemszerűen - a gyakorlati oktatásra helyezték a súlyt. A többi ismeretanyagot magukba szívták a társas összejöveteleken, színjátszó körökben, könyvtárakban, dalárdákban, otthon, s a mindennapi életben. Igazi, jó szakemberek nevelődtek ki abban a társadalomban. Ha megjegyezhetem, ma is nagy szükség lenne a gyakorlati óraszámok növelésére a szaktevékenységek területén.

Szüléink generációja hazafias nevelésben részesült, a 48-as eszméken, Petőfi Sándor és Arany János versein nőttek fel. Iskolás füzetükbe is beírták a Himnuszt, a Szózatot, a nemzeti szín jelentését, mint a mindennapi imádságot. Pósa Lajos verse is ránk maradt édesapám kézírásával.

TV’ ■'------------fANITŐt HÁZA

p!miB*H!Enr—BBpgngpC!

Németh B. Lajos polgáris gyakorlatok füzete

121