Németh-Buhin Klára: Németh-Buhin krónika - Thorma János Múzeum könyvei 25. (Kiskunhalas, 2007)

Régmúlt idők

A magyar református egyház címerképe a zászlós bárány. A címer aljában lévő két könyv az Ó- és Újszövetséget jelenti. Mindkettő Jézus Krisztusról tesz bizonyságot: egyik, mint ígéretről, a másik a beteljesedésről. O, mint Isten báránya, magára vette a világ bűneit. A bárányok által tartott keresztes zászló golgotái győzelmét jelenti. A háttérben a pálmafa egyszerre jelképezi a vértanúságot és a győzedelmet. A címer tetején a tüzből felszálló főnix az egyház történelmét szimbolizálja: minden próbából megújulva kerül ki.

magyarországi, kálvini ága két hitvallást fogadott el Debrecenben, 1567-ben, a Heidelbergi Kátét és a II. Helvét Hitvallást. Innen, az 1567-es debreceni zsinattól számoljuk a magyar református egyház létét. Az egész világon ma mintegy három és fél millió magyar református él. A református egyház a reformáció kálvini irányvonalát képviselő, szervezeti felépítésben és külsőségeiben országonként eltérő formában működő protestáns egyház. Hazánkban az 1790-1791. évi országgyűlés fogadta el a protestánsok szabad vallásgyakorlását biztosító törvényt. Családunk tagjai többségében

A református templomról (Szilády Áron u.). Középkori előzmények után 1667-ben épült, nyugati végéhez 1702-ben tornyot építettek. 1772-ben barokk templomhajóval bővítették, 1814-1823 között (Swörtz János és Frigyes tervei szerint) klasszicista stílusú bővítés és keleti torony készült. A templom tér felöli oldalán XVII-XVIII. századi szégyenkő fekszik. A templom falán Csokonai Vitéz Mihály emléktáblája látható. Forrás: Kiskunhalas almanach 2002. 354.

Németh Buhin Lajos felvétele a református templomról, 1995

A templom belseje

12