Németh-Buhin Klára: Németh-Buhin krónika - Thorma János Múzeum könyvei 25. (Kiskunhalas, 2007)

Régmúlt idők

Szilády Áronról (Ságvár 1837. nov. 3, - Kiskunhalas 1922. márc.

20.) ref. lelkész, fordító, történész, irodalomtörténész, Kiskunhalas város országgyűlési képviselője 1865-1878 között, akadémikus. (Apja Szilády László 1848-tól halasi lelkész volt 1868-ban bekövetkezett halálig.) Halason és Nagykőrösön járt gimnáziumba, Debrecenben 1853-1857 között végezte a teológiát. 1857-től Konstantinápolyban és Kis-Ázsiában elsajátította a török nyelvet, 1858-1859-ben a göttingeni egyetemen tanult. 1862-től Halason helyettes, majd 1863- tól haláláig rendes lelkész volt. 1885-től a Dunamelléki ref. egyházkerület főjegyzője, majd tanácsbírája. Tagja a budapesti zsinatnak, választmányi tagja a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságnak. Az MTA-nak 1871-től levelező, 1876-tól rendes tagja, 1867-től Kisfaludy Társaság tagja, a kolozsvári egyetem 1896-ban doktori címmel tüntette ki. Nevéhez fűződik a halasi gimnázium fejlesztése, 1892-ben az új épület felépítése. 1893-tól haláláig az Irodalomtörténeti Közlemények szerkesztője. A régi irodalom egyik legjelesebb kutatója. A róla elnevezett halasi gimnáziumban is többen érettségiztek családunkból. Az egyemeletes neoreneszánsz épületet - amelynek megvalósítását Szilády Áron, Szász Károly püspök és Péter Dénes református főgondnok kezdeményezte, segítette - 1892 őszén készült el. Szilády Áron mellszobra. A Kossuth utca és Táncsics utca sarkán 1927. nov. 13-án avatták fel Szentgyörgyi István szobrászművész alkotását. A város általános rendezési terve alapján 1968-ban áthelyezték a református templommal szembeni Szilády Áron u. 1. szám elé. Forrás: Kiskunhalas almanach 2002. 83-84. Kép: Németh B. Lajos rajza

Ván Benjáminról (Kiskunhalas, 1892 - Kiskunhalas, 1985). Ref. lelkész, iró. Szülei Ván István kertész és Mucsi Julianna voltak. A halasi ref. gimnáziumban érettségizett 1912-ben. A budapesti és pápai teológián tanult 1912-1917-ig, papi vizsgáját 1919-ben tette le. Szilády Áron mellett volt segédlelkész (1917-1921). Lelkészi szolgálatot teljesített több helyen. Látrányban lelkész 1921-1924 és 1927-1937 között. Kiskunhalason lelkész 1937—1953-ig, politikai okokból való kényszemyugdijazásáig. Halasról kitiltották, 1953 és 1962 között Szánkon élt, pásztorkodással, állattartással foglalkozott. 1962 és 1977 között Rádfalván nyugdíjas lelkészként szolgált, 1977-től haláláig Kiskunhalason lakott unoka- öccsénél. Nem nősült meg. Élete utolsó éveiben kéziratait rendezte. Az üldözöttek és a kisemberek pártfogója volt. Az első világháborúban a baloldaliakat védelmezte, a II. világháború idején lengyel menekülteken, majd osztályüldözötteken, szerzeteseken segített. Ökumenikus felfogású volt. A Napra forgók című elmélkedését 1924-ben adták ki, amelyet „Fő- tiszteletü Dr. Szilády Áronnak, a mély hitü nagy tudós s igaz ember emlékének! Hálás kegyelettel Káplánja” ajánlott. A műben alkalmazott természeti hasonlataiért a Királyi Magyar Természettudományi Társulat 1925-ben rendes tagjává választotta. Szókimondásáért, prédikációiban mondott merész hasonlataiért több kellemetlenség érte. Életében csak egy könyve és néhány elbeszélése jelent meg nyomtatásban. A kiskunhalasi Szilády Áron Társaság 1995-ben, halálának 10. évfordulóján, emlékülésen mutatta be a vele kapcsolatos emlékeket, és kiadásra került a Tört vetés című könyve, majd ennek a Napra forgók részleteivel bővített változata 1998-ban. Forrás: Kiskunhalas almanach 2002. 246.

13