Szomjas-Schiffert György: Régi lakodalmak a Duna-Tisza közén - Thorma János Múzeum könyvei 23. (Budapest-Kiskunhalas, 2006)
Régi lakodalmak a Felső-Kiskunságban
Régi lakodalmak az Alsó-Kiskunságban A régi lakodalom Orgoványon* Orgoványon régi szokás volt a „patkaporos bál”. (Község még nem volt.) Tanyákon tartották. Legtöbbnyire fiús helyen is volt. Híre terjedt, hogy itt lösz vagy ott lösz aztán möntek a fiatalok, még fiatal házasok is. Ősszel, télen, tavasszal. Este 8-9 órakor kezdődött és éjfélig, éjfél utánig, hajnalig tartott. 10-12 pár. Legények hívták a lányokat, egyedül vagy párosával a lányok nem mehettek el. „Tambura” volt, amit asztalra tettek. Néha „klánátos” (klarinétos) is volt. „Hermonikás” is akadt: Horváth Károly bácsi (1940 körül 80 éves volt). Mindig ezt hajtotta tánc közben: „Fordícsd mög, vágd a kemencéhöz!” Egyébként lány vagy házasember vitte oda a „tamburáját” (citerának is nevezték). Énekeltek a fiatalok a tánchoz, sokszor a muzsikás is. „Kezte verni, oszt mingyá keztek táncóni”. Bort csak a legények vittek magukkal. Volt patkaporos bor nélkül is. Néha, az anya is ott volt a lányával. A csendőrség korában volt, hogy mögnézte lóháton a mulatságot, ha csendes mulatás volt, elmentek. Ha mán szépen folyt a mulatság, „széthajtották”. A patkaporos szombat este, vasárnap este, vagy ünnepeken szokott lenni. „Fosztóbál” is volt. Szegényebb helyen és ahol sok kukorica termett. „Csinát fosztóbálat, aztán egy este megfosztották neki.” Szegény helyre gazdalegények is eljártak fosztani. Hívás nem volt, egyik a másikától tudta meg: „Tudsz-e valahol jó fosztóbálat? Tudok! Oszt möntek.” Az ég alatt, vagy istállóban, vagy színben. Először mögfosztottak, néha két napon is fosztottak. Jobbmódú helyen a gazda, pl. Kiskőrösről, hozatott muzsikusokat. Azok tudtak tótul, magyarul. „Kanalas” bandának hívták. Gyenge kukoricát főztek, azt kínálták, ha bor volt, azt a gazda adta, a fosztok nem hoztak élelmet. Nótázás folyt a fosztás alatt, utána volt a tánc. „Regruta bál” tanyán volt néha. Olyan volt mint a patkaporos bál, de a legények kalapján szalag volt. Mutatványos táncra nem emlékszik. Egy emlékezetes esetet mégis elmondott. A legények 17 éves korban kezdték el kerülgetni a lányokat, de csak 24 éves korban, a katonai szolgálat után nősültek. A legény az anyjától kérte el a lányt, hogy elvihesse a patkaporos bálra, ahol kb. 10 pár táncolt. A legények hoztak bort, néha kis korsóval, s az a kamrában volt, este kifordultak és ittak tánc közben. Az adatközlőt egy tizenhét éves lány nagyon kérte, hogy kérje el az anyjától a patkaporos bálba. Elkérte, elvitte, ott a lány rá se nézett, hátat fordított és mások* A lakodalmi szokásokat elmondták: özv. Heródek Istvánná Budai Anna (79 éves) kisgazda, Vakulya Sándor (60 éves) kisgazda és felesége Lehóczki Mária (59 éves). Gyűjtötte Szom- jas-Schiffert György. Orgovány, 1956. július 11. 62
