Pál László - Jáger Levente - Tóth B. László: Halasi portrék - Thorma János Múzeum könyvei 22. (Kiskunhalas, 2006)
Pál László–Jáger Levente-Tóth B. László Halasi portrék - Bakó Katalin
tán meghallgattam az előadásukat. Magamba szívtam mindazt, amit tanultam, és sokat gyakoroltam otthon. Nem tudom, büszkének kell-e lennem arra, hogy nem volt énektanárom. Nálam tudatos választás volt összegyűjteni mindazt a jót, amit én annak tartok, és utána a saját szűrőmön keresztül közölni. A táborokban nagyon sok dalt tanultam Budai Ilonától és Fábián Évától. Voltam egyszer Bodza Kláránál is, akivel most együtt dolgozom. Nem voltam soha a tanítványa, de nagyon kedvelem. — Mi jelentett neked többet a versenyeken: a díj vágj/ a dicsérő s%ó a közönség soraiból? — Elsődleges volt azoknak a szakembereknek a kritikája, akiknek a szavára adtam. De természetesen az is jó érzés volt, hogy többek között megnyertem a jászberényi Hodorog Luca emlékversenyt és a bonyhádi népzenei találkozón különdíjat kaptam. Mégis inkább azok a vélemények mozdítottak előre, amelyeket a zsűri tagjaitól kaptam. — Csíkszeredáról Halasra, Halasról Budapestre költöztél. Mi volt a lakhelyváltás fő okai — A továbbtanulás. ’95-ben felvettek az ELTE főiskolai karára könyvtár-magyar szakra. Onnan átfelvételiztem az egyetem bölcsészkarára, ahol könyvtár szakon végeztem. Másfél évig kulturális antropológiát is hallgattam. — Budapest vág/ egy kisváros jobb táptalaj a népzenei kultúra terjesztéséhez? — Ahogy én láttam annak idején, kisvárosban könnyebben létrejönnek kis közösségek. Ezzel szemben Budapesten a közönség nem feltédenül hagyományőrzési, hanem inkább szórakozási céllal megy táncházba. Ugyanakkor ott vannak meg azok az intézményes keretek, amelyek elősegítik a tudatos hagyományőrzést. Ilyen például a Hagyományok Háza, ott összpontosul a szakmai továbbképzés, a tudományos gyűjtőmunka, az anyag rendszerezése, digitalizálása... — Mennyire fogékonyak a gyerekeid a népzenére, a népdalokra? — Abszolút. Ha nem figyelnek oda különösebben, akkor is könnyen megtanulják a dallamot, szöveget. Marci fiam inkább a hangszerek felé kacsingat. Juliskám négyévesen már elég sok dalocskát tud, és rendel tőlem. Már megvan, mi az, k un h 3' 5217 Fotó: Tóth B. László
