Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)

Balota a kezdetektől a 20. század közepéig - Ozsváth Gábor: Népi építkezés Balotán

1. Veremól tetőszerkezete, öttömösi határút 2. Veremól bejárata, öttömösi határút 4. Veremól bejárata, Keresztúri dűlő 3. Veremház belseje, öttömösi határút Balotaszállás határának szinte mind­egyik kerületéből emlékeznek az időseb­bek ezen kezdetleges emberi hajlék meg­létére. Volt, melyben öt-hatgyermekes család élte mindennapjait. így például a mai Temető dűlő környékén Nagy Kálmán feleségével hat gyermeket nevelt veremlakásban5, akár csak Földvári István6. Füzesen Bakai Gábor épített magának putrit a Pázsit birtokon7. Göbölyjáráson Györeki Dániel az 1960-as években annak ellenére is putriban lakott, hogy rendes háza is volt8. Egybefüggő, több gunyhóból álló telepként a legtovább az 1960-as években fel­számolt cigányputrik maradtak fenn a Szabadkai út mentén, az egykori Nagy- kálózi-Gyenizse-birtok határán. A népes Borsos család teknővájással kereste minden­napi kenyerét. A putri előtti fák árnyékában fejszével, kapírccsal faragták a tekenőket és egyéb faedényeket. Visszaemlékezések szerint putrit lakásként a legkésőbbi időkig talán Vadkerti Rozália használt az öttömösi út mentén, Göbölyjáráson, ő még az 1970-es években is veremházából járt dolgozni9. Janó Ákos Balotapusztán 1963-ban fényképfelvételen örökített meg egy földkunyhót10. Az 1950-60-as években a Petőfi Tsz vendégmunkások alkalmazásával feles dinnyetermesztéssel is foglalkozott. A munkavállalók tavasztól késő őszig a bérelt föl­dön maguk készítette gúny hóban éltek családostól11. Erről tanúskodik egy 1959-ből 96

Next

/
Oldalképek
Tartalom