Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)

Balota a kezdetektől a 20. század közepéig - Ozsváth Gábor: Népi építkezés Balotán

1. Veremól tetőszerkezete, öttömösi határút

2. Veremól bejárata, öttömösi határút

4. Veremól bejárata, Keresztúri dűlő

3. Veremház belseje, öttömösi határút

Balotaszállás határának szinte mindegyik kerületéből emlékeznek az idősebbek ezen kezdetleges emberi hajlék meglétére. Volt, melyben öt-hatgyermekes család élte mindennapjait. így például a mai Temető dűlő környékén Nagy Kálmán feleségével hat gyermeket nevelt veremlakásban5, akár csak Földvári István6. Füzesen Bakai Gábor épített magának putrit a Pázsit birtokon7. Göbölyjáráson Györeki Dániel az 1960-as években annak ellenére is putriban lakott, hogy rendes háza is volt8.

Egybefüggő, több gunyhóból álló telepként a legtovább az 1960-as években felszámolt cigányputrik maradtak fenn a Szabadkai út mentén, az egykori Nagy- kálózi-Gyenizse-birtok határán. A népes Borsos család teknővájással kereste mindennapi kenyerét. A putri előtti fák árnyékában fejszével, kapírccsal faragták a tekenőket és egyéb faedényeket. Visszaemlékezések szerint putrit lakásként a legkésőbbi időkig talán Vadkerti Rozália használt az öttömösi út mentén, Göbölyjáráson, ő még az 1970-es években is veremházából járt dolgozni9. Janó Ákos Balotapusztán 1963-ban fényképfelvételen örökített meg egy földkunyhót10.

Az 1950-60-as években a Petőfi Tsz vendégmunkások alkalmazásával feles dinnyetermesztéssel is foglalkozott. A munkavállalók tavasztól késő őszig a bérelt földön maguk készítette gúny hóban éltek családostól11. Erről tanúskodik egy 1959-ből

96