Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)
Balota a kezdetektől a 20. század közepéig - Szakál Aurél: Balota puszta a 16–20. században
részletes felméréseként készült Pentz-féle összeíráshoz készült szöveges beszámoló így mutatja be a mezővárost: „Lakott, Kecskeméttől és Szegedtől 6-6 mérföldre fekszik..., de nem terméketlen föld. A környező pusztákról, mint Harka, Fejértó, Füzes, élelmezi magát, amelyeket egy lévai Hamar István nevűtől váltott meg, és ezek után semmiféle censust nem fizet a fényességes hercegnek [Esterházy Pál nádornak, mint a kunok főkapitányának]. Azután Tázlár, amelyet a Wattay családtól élveznek. Van itt egy fél órányi hosszú álló víz, melyben keszeget, compót és hasonlókat fognak. Vallomásuk szerint ebből nem [esznek], hanem Szegedről hoznak halat eladásra. Magán- személyeknek és az itteni lakosoknak öt száraz malma van. A nagy vonulások, hasonlóképpen az utolsó háború miatt, amikor a betört tatárok és törökök elhurcolták valamennyi állatukat, elszegényedtek. Most azonban élvezik a béke gyümölcseit. A hely [tovább] népesedésében nem lehet kételkedni. Keletről másfél órányira Harka, nyugat felé egy órányira Fejértó, dél felé egy órányira Füzes, észak felé másfél órányira Tázlár határolja. Jelenleg 93 gazda lakik itt, akik elismerik és vallják, hogy az elmúlt 1698. esztendőben télen és jelen 1699. esztendőben nyáron a következőket vetették: búza 337 mérő, árpa 81 mérő, zab 561/2 mérő, köles 4 mérő. Szőlőskertek 177 napszámosra [kapásra]... Van egy szép templomuk. A lakosok valamennyien kálvinisták, saját prédikátoruk van.”29 Az 1699-es összeírásban Balota is szerepel: „Balóta elhagyott, (hajdan kiskun), helység összeírása. Halas mezővárostól két órányira fekszik, templomról itt nem lehet látni semmit. Határos keletről Éreztővel [Eresztővel] háromnegyed órányira, nyugatról Ivánkával háromnegyed órányira. Itt homokos a talaj, víz nincs, csak akkor, ha esik az eső. Erdő nincs, ásott kútak vannak. Ezt a Balótát hasonlóképpen Hamar Istvántól váltották meg a halasiak, megvizsgálandó volna mi jogon bírja ezt Hamar?”30 Az összeírás végén felbecsülték Halas és pusztái értékét adóalap szempontjából. Halas 44067 forint, Halas a pusztáival együtt 55167 frt. Ebben Balota becsült értéke 1100 frt.31 Kései feudalizmus időszaka (1700-1848) Az 1699-es összeírás nem véletlenül készült. A felmérést követően a magyar kamara a Hármas Kerületet (Kiskunság, Nagykunság, Jászság) eladta a Német Lovagrendnek. 1702-ben az új tulajdonost beiktatták birtokába. Ezzel Halas - a Jászkunsághoz tartozás és a jászkun kiváltságok nádori és császári megerősítése ellenére - földesúri joghatóság alá került 1745-ig a redempció (megváltakozás) bekövetkeztéig. A Jászkunság törvénytelen eladása a Rákóczi szabadságharc idején, majd annak lezárulása után is napirenden maradt.32 A redempció Kiskunhalas történetében nagy jelentőségű esemény. A Jászkunságot 1702-1731 között a Német Lovagrend, 1731-1745 között a Pesten székelő Invalidus Rendház birtokolta. Mária Terézia redempcióról szóló rendelete (1745. május 6.) nyomán a jász és a két kun kerület 500 ezer rFt (rajnai forint) lefizetése és 1000 lovas katona teljes felszereléssel történő kiállítása mellett a földesúri függéstől megszabadult, illetve korábbi kiváltságait visszaszerezte. Ebben Halas városa, illetve lakosai 50900 rFt váltságösszeg, 7396 rFt kamat megfizetésével és 79 katona kiállításával vettek részt (a szükséges kölcsön kifizetése több évtizedig elhúzódott). Mária Terézia ma43
