Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)

Balotaszállás 1952–2006 - Ö. Kovács József: Gazdasági és társadalmi átalakulás

volt, a balotai részen pedig a Vízügyi Igazgatóság Dongéri főcsatorna mellékágainak a kiépítésével kapcsolatban foglalkoztatja a lakosságot, mivel kataszteri holdanként 40 forintot kell fizetni, és a csatorna meg nem készül el. Az eddigi tanácstagi beszámolókon közérdekű javaslat nem hangzott el.”91

Az 1950-es évek végének, már a forradalom utáni tapasztalatait is magában foglaló pártállami „önképét” idézzük fel, ami lényegében a tsz-szervezéséről szól, ezért is nevezzük azt inkább utópiának. Az országosan 1959 őszén elrendelt kollektivizálás balotaszállási helyi értékelését így fogalmazták meg: „A TSZ-einket, amint tudjuk, nagyon megnyirbálta a ellenforradalmi esemény. A TSZ-eink nagyon legyengültek úgy gazdaságilag, mint számszerűleg. A Petőfi TSZ 3 részre szakadt. 1957-ben hatalmas jégkár pusztított a községünkben. Az amúgy is szétzilált TSZ. tagságát ez a jégkár még jobban lesújtotta. Nem voltak a TSZ-einknek szakemberei. Azonkívül az elnökök sem rendelkeztek szakképzettséggel. [...] A tavasz folyamán beindult átszervezés folytán nem minden kommunista vette ki részét ebben a munkában. Ezért nagyobb eredményekről nem is dicsekedhetünk. A megalakult TSZ fejlesztési bizottságnak 32 tagja van, ebből 18 kommunista, 14 pedig pártonkívüli. A TSZ fejlesztési bizottság munkáját már megkezdte, és a tavasz folyamán 22 család 26 taggal és 96 hold földdel lépett be a meglévő TSZ-be. Ezzel az eredménnyel nem nagyon dicsekedhetünk, különösen olyan községgel szemben, mint Kisszállás vagy Rém község, amely a tavasz folyamán szocialista község lett.”92 Október 20-án kezdték meg a koncentrált átszervezést, de még ezután is a tömeges ellenállásra ismerhetünk rá:

„Még mindig 900-on felül van azoknak az egyéni termelőknek a száma, akiket meg kell győznünk a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről és életszínvonalunk is csak úgy növekszik, [...]

Természetesen olyan személyekkel, akik a TSZ fejlesztése ellen agitálnak, vagy korcsmái kifejezéseket használnak, a törvény a legszigorúbban jár el. Különben is, a bíróság a TSZ ellen agitálókkal szemben soron kívül jár el és megkapják méltó büntetésüket.”93

Virág Lajos, a balotaszállási Petőfi-tsz elnöke a járási pártbizottsági ülésen így értékelte a helyzetet: „Az a tapasztalat a termelőszövetkezetben, hogy az egyén és a miénk fogalmát nem ismerik a tagok. Feladatunk a termelési módszerek megváltoztatása, azonban ez nem megy máról holnapra. Az is előfordul még a termelőszövetkezetekben, hogy adnak el és vesznek dolgokat, amelyek nem nyernek elkönyvelést. [...] A termelőszövetkezetben korábban nem volt KISZ-szervezet, a fiatalság széthullott, egyik- másik a szomszédos italboltok tölteléke volt. Most más az élet a fiatalok között, mert szereztek sportfelszereléseket, és foglalkoznak a tsz fiataljaival.”94

A balotaszállási Petőfi-tsz a pártjelentés szerint 11 évi fennállása óta, 1960-ban jutott el arra a szintre, hogy zárszámadása nem volt mérleghiányos. Bár továbbra is arról számoltak be, hogy „TSZ-en belül vannak olyanok, akik látszólag szándékosan bomlasztanak.”95 1960 novemberében a Magyar Nemzeti Bank kiskunhalasi fiókja ellenőrizte a tsz működését, melynek során olyan általános hiányosságokat tártak fel, amelyek rendszerint jellemezték a szocialista típusú szövetkezeti formákat: így például a raktáros „készletként nem a nettó, hanem a bruttó súlyt vételezte be, „így a 25 kg műlép helyett 29 kg nyert bevételezést, holott 4 kg göngyöleg.” Véleményük szerint a főkönyvelő sem végezte el a munkáját (lemaradás volt a pénztári nyilvántartásban, 931 forint hiánnyal stb.), s a két beosztott munkaereje is nagyrészt kihasználatlan ma209