Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)
Balotaszállás 1952–2006 - Ö. Kovács József: Gazdasági és társadalmi átalakulás
5. táblázat. Az írni-olvasni tudás balotaszállási népességet, akkor közülük 10 éves kor felett 10%, 15 éves kortól 18,7%, 18 éves kortól 2% csak olvasott.24 Az iskolai anyakönyvek alapján - a továbbiakban - megfogalmazottakkal szemben meglepőnek, sajátosnak tűnik az a kép, amit az 5. táblázat mutat. Eszerint a füzesi körzetben volt a legmagasabb az írástudatlanok aránya (32,5%). Mint látható, belterületen 1960-ban négy százalékkal több írni és olvasni tudó személyt regisztráltak.25 Forrás: 1960. évi népszámlálás.3. 242. Foglalkozás, család, tanyai „társadalom” Balotaszálláson a mezőgazdasági munka nyújtotta az életfenntartásához szükséges lehetőségeket. Bizonyos mértékig parasztinak is nevezhetjük ezeket a tevékenységformákat, bár az 1945. évi földosztás, s még inkább a kollektivizálás (1961) után egyre szükebb körben beszélhetünk - főleg az egész családi életszervezésre érvényes -parasztságról. A föld és az ahhoz kötődő munkavégzés elveszítette korábbi értékét. A rendelkezésre álló források alapján igyekeztünk a balotaszállási társadalmat földrajzi, térbeli szempontból is tagoltan bemutatni. Csupán a problémafelvetés szintjén tudunk ezzel itt foglalkozni. Mintavételünkhöz kénytelenek voltunk a hivatalos 1952. évi önállósodást megelőző időszakból forrást választani, hiszen a tanácsok megalakulása (1950), még inkább a statisztikai-foglalkozási nyilvántartási rendszer átalakítása, egynemüsítése után még nehezebb hozzájutni ilyen jellegű információkhoz. Az 1947-48. évi iskolai anyakönyvek hasznosítható adatai alapján néhány következtetés megfogalmazható.26 Abból a feltételezésből indultunk ki, hogy az egyes tanyai iskolák maximálisan reprezentálják az odajáró gyerekek szülői hátterét. Elsőként az alsóbalotai iskola (hivatalosan ekkor fiók- és népiskola) elsőtől nyolcadik osztályig beiratkozott gyerekeinek helyzetével foglalkozunk. Ha az iskolások születési helyét vesszük alapul, akkor 69%-uk Kiskunhalason született, ami nyilván tényleges ottani születést, másrészt anyakönyvezést jelentett. A többiek nagyrészt szegedi, pusz- tamérgesi, öttömösi születésűek voltak. Egy főt jelöltek Bács-Bodrog megyeinek (Veprovác). Az alsóbalotai szülők, egy református és egy baptista család kivételével mind római katolikusok voltak, s nagy többségük, közel 90%-uk földműves volt. Az iskolai anyakönyvben gazdának, valamivel tehát módosabbnak jelöltek tartoztak a maradék kisebbséghez. Az itteni iskola tanulóinak azonban 16%-a azért nem kapott év végi osztályzatot, mert sokat hiányzott. Ennek fő okát abban látjuk, hogy ők rendszerint az otthoni munkában vettek részt. A felsőbalotai részen az alsóbalotaihoz képest látványosabban több földművest és napszámost jelöltek. Itt a másutt születettek aránya (14%) is kisebb volt. Közülük két főt jelöltek Bács-Bodrog vármegyeinek (Veprőd; Jugoszlávia, Kruscic) és német nyelterületi megoszlása 1960-ban Fő 7 éves kortól ír, olvas % Balotaszállás 3326 2522 75,8 Belterület 159 127 79,8 Külterület 3167 2395 75,6 1.körzet Füzes 623 421 67,5 II.körzet Alsószállás, Göböljárás 908 698 76,8 III. körzet Balota 805 632 78,5 IV. körzet Balota 831 644 77,4 184
