Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)
Balotaszállás 1952–2006 - Ö. Kovács József: Gazdasági és társadalmi átalakulás
vűnek is, és egy főt horvátországi születésűnek. Az előbb említett német anyanyelvűeket a tanév során kitelepítették az országból. Ahogy majd láthatjuk, ezt más balotaszállási iskolákban is megtapasztalhatták. Ezek a történések annak az átfogó, a kollektív bűnösség elvén alapuló - németnek, s főként svábnak nyilvánítottakra érvényes - akció révén kerültek sorra, amely 1949-ig az egész országban mintegy 200000 főnyi embert érintett. Felsőbalota még abban a tekintetben is sajátos volt, hogy a többi Balota környéki részekhez képest ebben a tanyavilágban maradtak a legtöbben távol az iskolától. 1947-48-ban az iskolások 22%-a a hiányzások miatt nem kapott osztályzatot. Az alsógöböljárási iskolások 15%-a nem kiskunhalasi születésű volt, köztük az eddig ismerteken túl (azaz környékbeli) előfordult Kecskemét melletti, Békés megyei (Mezőberény), szentesi, ceglédi, csengődi. A határnak ezen a részén több olyan foglalkozású szülő (kb. 9%) élt, akik elsősorban nem a mezőgazdaságban dolgoztak, mint például: postás, kórházi segédmunkás, kőmüvessegéd, rendvédelemi alkalmazott, kovács. Vallási tekintetben a reformátusok Alsógöböljáráson képviseltették magukat a sorrendben a második legnagyobb (19%) arányban. Ez számított a legnépesebb iskolának, azonban a hiányzók száma itt is magas volt. Mint általában másutt, úgy itt is a negyedik-ötödik osztálytól kezdve hiányzott a legtöbb gyerek, 17%-uk ezért nem kapott osztályzatot. Az 1. sz. göböljárási iskolai anyakönyve még inkább differenciáltabb foglalkozási-társadalmi összetételt sejtet: az apák közel 10%-a MÁV-nál dolgozott fizikai munkásként. Más területekhez képest sajátos volt az is, hogy egy főt dohánykertésznek jelöltek. De itt élt egy kovácsmester és egy tanító is. A reformátusok aránya szintén viszonylag magas (14%), valamivel több baptistát (3) és egy görög katolikust is jelöltek. Ebben az iskolában volt a legkisebb arányú (2%) a mulasztás. A Kiskunhalas városához szintén közel fekvő, füzesinek nevezett általános iskolában mindenki kapott osztályzatot, azaz a vizsgálati szempontunknak megfelelően értelmezve ezt az adatot, az otthoni munka során ezen a környéken vették leginkább tekintetbe az iskolai elfoglaltságot, azaz a gyerekeket a legkevésbé dolgoztatták. Rögtön hozzátehetjük, hogy ebben a határban a többihez képest módosabb családok éltek, akik ezt sokkal inkább megtehették. Az apák közel felét kisbirtokos kategóriába sorolhatjuk, s a többiek jelentős része bérlő földműves volt. Vallási tekintetben is itt élt a legtöbb református, az apák 26%-a. A többségi katolikusokon túl egy főt baptistának, kettőt evangélikusnak jelöltek. 185 Fotó: ÁMK 1. Saját barázdák szántása
