Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)
Balotaszállás 1952–2006 - Földes Ferenc: Balotaszállás története 1952–1990
belterületi.117 1970-ben már csak három iskola működött: a központban, Füzesen, Alsó-Balotán.118 A külterületi tanulói létszám 40-43 fő között ingadozott. Az iskolai létszám az előző évben (1968/69-es tanév) 433 fő, 1969/70-ben 393. A csökkenés tehát tovább tartott, míg a kül- és belterületi arány ennek ellenére követte a tervezett célkitűzést.119 1970-es és 1980-as évek A hetvenes évek első éveiben egyre nyilvánvalóbb volt, hogy a rendezési tervet szinte állandóan módosítani kell aszerint, hogy mi a sürgősebb. A bevételi forrást pedig, ahol lehet, növelte a tanács. így a megnövekedett gépjárműpark is indukálta a megemelt gépjárműadót.120 1970-ben elkészítették a IV. ötéves tervet, melyből számokkal bizonyíthatóan látszik, hogy a község legnagyobb feladatai a napközis konyha, illetve gyógyszertár építése volt. Az előbbit 1972-1973-ban, az utóbbit 1974-75-ben létre is hozzák. A napközis konyha tervezett költsége az első évben 136000 Ft, a másodikban 354000 Ft, míg a gyógyszertár 200000 Ft, illetve 1975-ben 358000 Ft. A két építkezés összköltsége nagyobb volt, mint az összes egyéb tervezett fejlesztés kiadása.121 Egy igen égető probléma rendezése azonban kissé átrendezte a terveket. A község belterületén - mintegy 105 lakásban - már vezetékes víz volt.122 Azonban a hatvanas években átadott törpevízmű nem győzte már a megnövekedett terhelést, így nyáron - locsolási szezonban - sokszor nem volt víz, vagy csökkent a mennyisége. Ezért a községi tanács határozatban döntött az ún. mélyfúratú kút elkészítéséről, melynek költsége 150000 Ft. Ebből következett egy újabb határozat, miszerint a belterületi lakosság (4 utca) közműépítési hozzájárulása 3444 Ft volt.123 Emellett 1972-ben 20 tanya kapcsolódott be a villanyhálózatba, ami óriási sikernek számított, hiszen a belterület áramellátása (még a 90-es években is) rendkívül rossz volt.124 Az iskola napközi otthonának építéséhez újra társadalmi munka felajánlásokat kértek, mivel az 1,5 millió Ft-os költségvetést 1,2 millió Ft-ra csökkentették, a kieső részt ilyen módon igyekeztek pótolni.125 Az 1962-es és 1966-os tsz átszervezés következtében megnövekedett - koncentrálódott - a gazdaságok vagyona. Ilyen módon sokkal aktívabban vették ki részüket a gazdaságok a fejlesztési, fenntartási feladatokból. Ezek között szerepelt a nyári iskolai (úttörő) táborok finanszírozása. A tsz tagok gyermekeinek egységes támogatást nyújtott gyakorlatilag 1989-ig.126 De az iskolai étkeztetésből az erdészet, az óvodai férőhelyek emeléséből (teremépítés) az állami gazdaság vállalt felelős részt. Az évtized közepére rendezetté váltak a III. ötéves tervidőszak alatt beépült utcák. Az újonnan felépült lakások, utcák villany- és vízhálózati fejlesztési munkái mellett gondot fordítottak a szolgáltatások - buszmegálló, park, vasútállomáshoz vezető út - az új arculathoz való kiigazítására. A Vasút utca kikövezéséből megmaradt anyag további fel- használásáról falugyűlés beiktatásával döntöttek. Összegzésül elmondható, hogy a legnagyobb kiadást az iskolabővítés - 3 tanterem -, napközis konyha, pedagóguslakás, óvodabővítés adta, melyek kivitelezését 1971 és 1975 között folyamatosan végezték 3 milliós költségvetéssel.127 166
