Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)
Balotaszállás 1952–2006 - Földes Ferenc: Balotaszállás története 1952–1990
A tervezet, miszerint a belterület folyamatosan „közművesül” annak érdekében, hogy a lakosság tanyáról betelepüljön, kis lépésekben, de megvalósult. A belterületi lakosok száma folyamatosan nőtt, a tanyán pedig csökkent.128 Az is megállapítható, hogy a falu lakossága az eltelt tíz év alatt folyamatosan csökkent. Ez több tényezővel is magyarázható. Az egyik a születések Számá- 13. Az óvoda bővített épülete, 1975 körül nak határozott csökkenése.129 Ezzel összefügg a másik ok, vagyis a településről való elvándorlás. A harmadik: a falu szinte egyedülálló sajátosságából, az óriási külterülettel magyarázható. Ugyanis a község megalakulása után még hosszú ideig az emberek értelemszerűen Kiskunhalas vonzáskörzetéhez igazodtak. Gondolok itt a gazdálkodásra, mely elsődlegesen mezőgazdasági jellegű. Másodszor M A Művelődési Ház az 1970-es évek elején pedig a Kiskunhalas külterületi központjai adta feltételekhez igazodtak - amint ez jól látható a külterületi iskolák esetében is. Általános jelenség, hogy a születések száma és az iskolások száma között elég komoly eltérés volt.130 Azt lehet várni az elvándorlás folyamatából eredően, hogy kevesebb iskolással lehet számolni, mint ahányan születtek. Ennek azonban az adott időszakban - 1952 és 1975 között - pont az ellenkezője figyelhető meg.131 Ugyanis a falu lakosságának jelentős része a külterületi határhoz igen közel lakott. A tsz átszervezésekkel sokan a közigazgatási határ szomszédos oldalára kerültek - így már mint nem balotai lakosok tartották őket nyilván. Viszont a családok gyermekeinek iskolázása, a közeli balotai külterületi - tanyasi - iskolában jobb volt, mivel esetenként nem 6-8 km-t kellett megtennie a tanulónak, szülőnek, hanem csak 1-2 km-t. így a füzesi iskola tanulói igazából a vele szomszédos kisszállási, kunfehértói, illetve kiskunhalas-füzesi lakosok voltak. Ugyanez tapasztalható a falu déli határán, ahol az alsó-balotai, felső-balotai iskola működött.132 Itt pedig Zsana, Pusztamérges és Öttömös „vitte el” a lakosság egy részét. Az iskolák körzetesítésével így aztán az el167 Fotó: ÁMK, PHB Fotó: TJM 2006.57.1.
