Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)
Balota a kezdetektől a 20. század közepéig - Gszelmenn Ádám: Balotaszállás tanyai iskolái
nak száma 110-120 volt az 1940/41 illetve 1941/42. tanévben. Az 1941/42. tanévben Wágner Erzsébet volt a helyettesítő. Az 1944/45. tanévet megelőzően került az iskolához Sztarek Richárd. Az ekkorra már két tantermes, kéttanítós iskolában többnyire egyedül foglalkozott a 120 beírt tanulóval. Az 1945/46. tanévben már két tanulócsoporttal kezdték meg a munkát. Az I-IV. osztályba 63, az V-VIII. osztályba 60 tanulót írtak be. Szilágyiné Dézsi Magdolna és Sztarek Richárd foglalkoztak a gyermekekkel. Az 1945/46. tanévben megkezdődött az általános iskola kiépítése az új tantervre és óratervre való áttérés. Az iskolai munka normális mederbe kerülését jól illusztrálják az 1944/45. tanév végének ill. az 1945/46. tanévkezdésének osztály és létszámadatai is. 1. táblázat. A felsőgőbölyjárási iskola tanulói 1944/45-ben és 1945/46-ban Osztályok I II III IV V VI VII VIII Összes 1944/45. tanévvége 10 8 16 18 6 5 2 1 66 1945/46. tanévre beírtak 10 20 18 12 16 13 14 13 116 Három tanítót alkalmaztak az 1945/46. tanévre: Sztarek Richárd, Sarró Józsefné Darvasi Anna és Vámay Magdolna dolgoztak a felsőgőbölyjárási iskolában.50 Darvasi Anna 1941-ben zsidó származása miatt elvesztette álláshelyét Alsógőbölyjáráson. 1945 után kérte visszahelyezését régi munkahelyére, de csak Felsőgőbölyjáráson tudtak számára munkalehetőséget biztosítani. 1946-ban a hadifogságból hazatért Kupa Antal, s elfoglalta korábbi álláshelyét. 1945 őszétől folyamatosan kiépítették az általános iskolát. Ezzel párhuzamosan az iskolák irányítását is átszervezték. 1946-ban a felsőgőbölyjárási iskola az Alsóvárosi Általános Iskola igazgatása alá került, annak tagiskolája lett Balotaszállás önálló községgé válásáig. 1950 májusában a két alsótagozatos összevont tanulócsoportot és az összevont V-VIII. osztályt Kupa Antal, Mohay Ibolya és Rabata Ferenc tanították.51 Alsóbalota iskolája Balota puszta lakói küzdelmüket még egy iskoláért hosszú ideig vívták, mivel a másik balotai iskolában nagyon sok tanulót kellett elhelyezni, de a nagy távolság miatt is fontosnak tartották azt, hogy a puszta délnyugati részén is létesítsenek oktatási intézményt. Kérésüket a polgármester mindig elutasította.52 1914 novemberében 105 tankötelest írtak össze a területen, de az új iskola nem nyílt meg.53 Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszterként iskolaépítési és fejlesztési programot dolgozott ki az 1920-as évek második felében. Elképzeléseinek indokául azt hozta fel, hogy sok minden más mellett a falvak, városok illetve a tanyák közt, iskolai és kulturális téren nagy az ellátottságbeli különbség mondván, „a falvak és a tanyák világára veszedelmes sötétség nehezedik.” Iskolaépítési kötelezettséget írt elő, ahol egy meghatározott sugarú területen (1,5-4 km) legalább 20 család, illetve 30 tan138
