Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)
Balota a kezdetektől a 20. század közepéig - Gszelmenn Ádám: Balotaszállás tanyai iskolái
Dézsi István nyerte el. Őt Balotáról az 1910/11. tanév végével Füzesre helyezték. Helyére egy tanévre Tóth Lujza került. Szabó Ilonát 1912 szeptemberében nevezték ki tanítónak Balotára.10 1907-ig az iskolában csak az elemi iskola négy évfolyamának tananyagát oktatták. Miután a város átadta iskoláit az államnak, az évfolyamok számát hatra növelték, de a balotai iskola továbbra is egytanítós iskola maradt. A hat évfolyamot együtt, egy tanulócsoportban oktatták.11 Balota puszta lakói még egy iskolát szerettek volna megnyitni. A nagy távolság, a tanulók létszáma indokolta újabb iskola megnyitását Alsó- balotán. 26 családfő írta alá a kérvényt, kiknek családjában 53 tanköteles élt. Kérésüket a polgármester elutasította. Alsóbalotán csak 1926-ban nyílt meg iskola, a Klebelsberg-féle iskolaépítési program keretében.12 Szabó Ilona tanítónő 1913 nyarán elhagyta a balotai iskolát. Utóda Paszlavszky Kálmán lett.13 Miután átvette az iskolát, annak rossz állapota miatt panasszal fordult az iskolai gondnoksághoz: „Egy kémény ledőlt. Az épület északi oldala repedt. Keleti sarkát kimosta az eső. A vályogfal összeroskadás előtt áll. A szél a tetőről a nád egy részét lehordta. A tetőn keresztül látni lehet az eget. Az épületről a kilincsek hiányoznak. Az ablakkeretek korhadtak, kinyitni nem is merik.” Az iskolai gondnokság egy mérnököt küldött ki, aki csodálkozásának adott hangot amiatt, hogy a nem iskolai célra épített tanyaház még nem dőlt össze.14 Az épületet az első világháború befejezését követően többször is felújították, de ezzel csak az állagmegőrzést tudták biztosítani. Nagyobb felújításra, korszerűsítésre, cserépfedésre és egy tanteremmel történő bővítésre 1954-56 között került sor.15 Az iskolai gondnokság 1919. augusztus 22-én zárt ülésén tárgyalta a tanítók magatartását a „kommunista idők” alatt. Döntésük alapján eljárás indult Paszlavszky Kálmán balotai tanító ellen is, és őt állásvesztésre ítélték. A szigorú büntetésben szerepet játszott, hogy a szülők tiltakoztak a vörös uralom alatti működése és a gyerekekkel szembeni durva magatartása miatt.16 Helyére Szeghő István, Radácsról menekült tanítót osztották be.17 Az 1921/22. tanévtől kezdve hat évfolyamos képzésre tértek át. Ezzel egyidőben még egy tanítót alkalmaztak. A csoportbontással lehetővé vált, hogy a tanulókat megosszák a két tanító között. Ezzel együtt megkezdődött a váltakozó rendszerű tanítás is, mivel az iskolának csak egy tanterme volt. Ez a szervezeti forma, pedagógiai előnyei mellett nehézségeket is szült, mivel a téli időben a délutáni tanítás a nagy távolság miatt gondot okozott a szülőknek, gyermekeknek, de a tanítóknak is. A csoportbontást, a kéttanítós iskolává való átszervezést, a Klebelsberg Kunó miniszter által bevezetett oktatási-nevelési program és tanterv, valamint a magas tanulólétszám is indokolta Balotán. Az iskolának 1920/21-ben 101, 1921/22-ben 109, 1923/24-ben 100, 1924/25-ben 99 tanulója volt. A tankötelesek oktatásán túl foglalkoztak a tanítók az ismétlő iskolásokkal, de a leventék képzése is a tanítók feladatkörébe tartozott.18 1913-ban a kiskunhalasi tanyai iskolákat két igazgatási körzetbe osztották. A szabadkai müút volt a választóvonal a két körzet között. Ennek megfelelően Balota és a Felsőgőbölyjárás iskolái igazgatásilag a keleti, V. körzetbe tartoztak. Az iskolákat az 1920-as évekig Gregus Gyula, ezt követően pedig Róna Gábor igazgatta. Füzes puszta igazgatásilag a nyugati, IV. körzetbe tartozott. Kezdetben Tyukodi Jenő, később Szabó Antal volt a körzet igazgató-tanítója.19 130
