Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)
Balota a kezdetektől a 20. század közepéig - Gszelmenn Ádám: Balotaszállás tanyai iskolái
A gyakori tanítóváltozást követően 1925-ben, Sváb József és felesége idehelyezé- sével stabilizálódott a kéttanítós oktatási forma. A házaspár 1931 januárjáig tanított Balotán. Ottlétük utolsó tanévében az iskolának 102 nyilvános, és 24 továbbképzős tanulója volt. Az 1931/32. tanévben Kiss Ferenc és felesége Kissné Király Márta lettek tanítók Balotán. Nem találták meg helyüket a tanyai körülmények között, ezért elhelyezésüket kérték.20 Schneider Béla és felesége működésével ismét hosszabb időre megoldódott a tartalmas és színvonalas tanítói munka. Az 1935/36. tanévet a tanyai iskolák minden tanítójának, az iskolai gondnokságnak, a képviselőtestület kiküldöttjének jelenlétében a balotai iskolában nyitották meg. Ez alkalommal avatták és szentelték fel azt az emlékművet, mely országzászló, Trianonra emlékeztet, és az első világháborúban elesetteknek is emléket állított, de egyben kegyeleti hellyé is tette az iskolát. 1940-ben kormányzati elképzelés született a nyolc osztályos elemi iskolai oktatás kiépítéséről. Kiskunhalas tanyai iskoláiban ez elsősorban olyan szervezeti változást eredményezett, hogy a mezőgazdasági továbbképző iskola (ismétlő) tanulói képezték a hetedik és nyolcadik osztályt. A frontátvonulást követően a tanítást csak 1945 áprilisában tudták folytatni. Emiatt a tanévet csak júliusban tudták befejezeni. Az 1945/46. tanévben a nyolc osztályba 85 tanulót írtak be. Még ebben a tanévben megkezdődött az általános iskolává történő átalakítás is. Petrófi Margit, Szabó Zoltánná, Szabó Zoltán végezték el ezt a nem könnyű feladatot.21 Távozásuk után 1949-től Károlyné és Rajkai Ferenc tanították az általános iskolás gyermekeket Felsőbalotán a község önállóvá válásáig. Füzes puszta iskolája Az első iskolát 1896 szeptemberében nyitották meg egy tanyaházban. A Vlaszák-féle birtokon bérelt a város egy épületrészt, melynek tulajdonosa Pákái József volt. 1898-tól Baky János tanyáján működött az iskola közel a kisszállási határhoz. A tanteremről, a körülményekről az iskolai gondnokságnak a tanító így számolt be: „Az iskola kicsiny, szűk. Az utak az iskolához járhatatlanok. A felszerelés hiányos. Az ablakok rosszak. A kút hasznavehetetlen. A tanítói lakás konyhája padozatlan, a kémény nyitott. A kutat a tulajdonos állatok itatására is használja, mellette malacokat fürdetnek. A víz ihatatlan. A disznók rendszeresen az iskola udvarán vannak, direkt odahajtják őket eprezni. Az iskola épületének rendbentartása a tulaj5. Füzesi iskola 131
