Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)

Balota a kezdetektől a 20. század közepéig - Ozsváth Gábor: Tanyák Balotán

Juhász Antal 2005a. 103. alapján

2. Gyenizse Vörös Sándor göbölyjárási gazdasága 1911. évi kataszteri térkép 248. szelvény

gyeinek egymásra, és sokszor vérségi kapcsolat nélkül is gyermekei, szülei, nagyszülei, gyámolítói a rászomló kömyékbélinek.

A kartográfiai felvételek már a 18. századtól kezdődően külterületi telephelyeket, szállásokat jelölnek vidékünkön. A természeti adottságokat, művelési ágakat is feltüntető térképlapok szépen tükrözik, hogy az e tájra érkező ember tudatosan, minden körülményt mérlegelve kereste meg építményei helyét. Feltűnik a térképeken, hogy területünkön ÉNy-DK irányultságú, magasabb dűnék és alacsonyabb, vizenyősebb területek egyenletes ritmusban váltakoznak2. Ugyanezen irányultságot követik a közlekedési útvonalak is, melyek közelében, a magaslatokon szállásépületek jelei láthatók. Ez utóbbiakat szemügyre véve további rendezettség figyelhető meg, ugyanis az építmények az ÉNy-DK irányra merőlegesen, ÉNy-nak háttal fordulva sorakoznak. A több épülettel rendelkező telepek esetében a tanyaház beállítása az irányadó. A helyszínrajzok - mivel művelési áganként tüntetik fel a tanyához tartozó területeket -, adattal szolgálnak az építmények méreteire, számára, részben belső elrendezésére is.

T anyatelek

Miután elemeztük a külső adottságokat, térjünk be a balotaszállási tanyákra. Vidékünkön az állattartó és földművelő tanyák egyaránt fellelhetők. Térbeli eloszlásukat a talaj adottságai határozták meg.

112