Mészáros Ágnes: Kiskunhalasi hiedelmek - Thorma János Múzeum könyvei 19. (Kiskunhalas, 2005)
Az emberi világ hiedelmei
Az állatok egész évi egészségvédelmét és egészségvarázslását a karácsonyi almaetetéssel és a karácsonyi széna etetésével is próbálták befolyásolni. A karácsonyi időszak szent, kivételes időként jelenik meg a halasi népszokásokban is. Minden cselekedet jelentőséggel bír, ami ekkor történik. Különös, szent erővel telítődnek ilyenkor a karácsonyi asztalon és az asztal alatt elhelyezett tárgyak. Egészség- és termésvarázsló célra használták fel őket később. Mágikus ereje volt a Luca napján kútba dobott almának, a karácsonykor az asztal alá tett szakajtóban lévő szénának, szalmának, kukoricának, mángorlónak, a karácsonykor elfogyasztott ételek morzsájának, sőt még a karácsony estén az asztalon hagyott kalap vagy sapka is szent gyógyító erővel telítődött, ahogyan a karácsonyi abrosz is. Ezeket is felhasználták az állatok gyógyítására: ha a tehén felfújódott, a kérője [kérődzése] elállt, akkor karácsony estéjén az asztalon hagyták a sapkát vagy a kalapot, s azzal vágták másnap oldalba. Csak, ha ez nem használt, akkor mentek orvoshoz. Mások a karácsonyi abroszt terítették a beteg lóra vagy tehénre.'42 A Luca napján kútba dobott almát újév napján kivették onnan, és a háziállatokkal megetették: A ló vagy tehén szájába nyomták kisebb szeletenként. Gyakran két almával cselekedtek így, hogy minden állatnak jusson. Még az embereknek is enni kellett belőle m Karácsonykor az éjféli misére szóló harangozáskor kellett a jószágokat szótala- nul etetni. Ekkor bevittek az asztal alá egy kéve szalmát, egy szakajtó kukoricát, szénát. Újév napjáig ezek az asztal alatt maradtak, s újévkor már etethették belőle az állatokat, hogy egészségesek legyenek egész évben. Szintén az állatok jövő évi egészségét próbálták előidézni a Luca-búza etetésével. Luca napján egy edénybe búzát vetettek, minden nap locsolták, és újévkor a tyúkokkal megetették, hogy meg ne rontsák őket, egészségesek legyenek és sokat tojjanak. Karácsonyi morzsával füstölték meg a szemmelvert vagy egyéb módon megrontott állatokat. Karácsonykor összegyűjtötték az asztalon maradt morzsát és maradékot, és beletették egy vászonzacskóba. Amikor a jószágaik megbetegedtek, akkor elővették és megfüstölték vele őket. Az újszülött állatok védelmét is fontosnak tartották. Macska Rozália receptjei között is volt olyan, amely a kisborjú születésével kapcsolatban tartalmazott tanácsokat: vegyék le az orráról és a nyelvéről a magzatmázat, első székletét kössék be egy fehér ruhába és akasszák föl a kémény alá. A javasasszonytól kapott fűből kellet fürdővizet csinálni és a kisborjút lemosni vele. Az első fejés tejet megitatták a tehénnel, hogy jobban leadja a tejet. Cukorral édesített tejet itattak a tehénnel, hogy édesebb tejet adjon. Vásárba induláskor az eladni kívánt jószággal háromszor keresztülugratták a disznók etetővályúját, hogy azok biztosan elkeljenek a vásárban.144 Menet közben nem volt szabad az ostorra véletlenül kötődött csomókat kioldani, hogy szerencsések 61
