Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Laki Rita: A Szilády Áron Református Gimnázium könyvtárának története
HALASI MÚZEUM 2. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 130. évfordulójára 201 r _ A Szilády Áron Református Gimnázium könyvtárának története Laki Rita A középiskolai könyvtárak többsége 1867 és 1950 között jött létre, bár egy 1988/89-es felmérés 142 ma is létező középiskolai könyvtár között 59 olyat talált, amelyet a kiegyezés előtt alapítottak. Ilyen a halasi gimnázium könyvtára is, amelyről az első írásos említést 1760-ban találjuk. Aj. államosítás, ugyanúgy, mint sok más iskolai könyvtár számára, a halasi gimnázium könyvtárának is ahanyatlást jelentette. A halasi gimnázium könyvtárának megismeréshez elsődleges forrásként a gimnáziumi értesítők szolgálnak, melyek 1872 és 1949 között jelentek meg rendszeresen, és számoltak be az adott iskolai évről. Segítségükkel nyomon lehet követni az éves gyarapodást, megtudhatjuk ki volt a könyvtár őre, kik ajándékoztak könyvet az iskolának. Szintén jelentős forrásmunka Sütő József: A gimnázium egykori könyvtára című írása. Középiskolai könyvtárak Magyarországon a kiegyezéstől az államosításig Az iskola és a könyvtár lényegében egyidősek, megjelenésük óta elválaszthatatlanok egymástól. Ahol a szervezett oktatás létrejött, ott azonnal megjelent az iskola mellett a könyvtár is. Kezdetben az „iskola” jelző a könyvtár szó előtt csak a könyvtár helyét jelölte, nem pedig tartalmi vagy gyűjteményi, szolgáltatási megkülönböztetést jelentett. A mai értelemben vett iskolai könyvtár kialakulásához olyan körülmények járultak hozzá, mint a kötelező népoktatás, a gyermek- és ifjúsági irodalom önállósodása, elterjedése, tankönyvek előtérbe kerülése, fiatalkori munkavégzés háttérbe szorulása stb.1 Középiskolai könyvtárak a kiegyezés (1867) után A kiegyezés előtt a magyar könyvtárügy igen fejletlen volt. Kivételt csak az egyházi intézmények jelentettek. Ilyenek az érseki, püspöki, szerzetesi gyűjtemények, református kollégiumok könyvtárai, valamint néhány főúri magángyűjtemény. A lakosság nagy része nem tartotta fontosnak az iskolázottságot, műveltséget és ezzel együtt a könyvtárügy fejlesztését sem. Csupán néhány politikus látott összefüggést a gazdasági jólét, a politikai függetlenség és a művelődés fejlesztése között. Az 1867-es kiegyezés lényeges fordulatot jelentett az ország életében. Lehetővé vált a polgári fejlődés, az önálló bel- és művelődéspolitika megvalósulása. A minisztériumokban, közigazgatásban, pénzintézetekben, kereskedelmi vállalatoknál hivatalnokokra volt szükség, a gyárakban mérnökökre, technikusokra, szakmunkásokra, a bíróságokon bírókra, ügyvédekre, jogászokra, az iskolákban tanítókra, tanárokra; így egyre többen iratkoztak be egyetemekre, nőtt a különböző tudományok jelentősége. Új napilapok, folyóiratok, képeslapok jelentek meg. Mindez korszerű könyvtárat igényelt. A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium élére 1867-ben Eötvös József került, aki nagyon fontosnak tartotta a kultúra színvonalának emelését, és a könyvtárügy fejlesztését, mert tudta, hogy a felnőtt lakosság nagy részének más művelődési lehetősége nincs.
