Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Laki Rita: A Szilády Áron Református Gimnázium könyvtárának története
202 Laki Rita Az ország pénzügyi helyzete miatt azonban nem tudott sokat tenni a könyvtári reform érdé- kében. Nem tellett új könyvtárak alapítására, így inkább a már meglévő nagykönyvtárak (Széchenyi, Egyetemi, Akadémiai) működését, fejlesztését igyekezett biztosítani.2 Az ebben az időben működő gimnáziumok és reáliskolák könyvtárainak száma pontosan ismert, mert több statisztika is készült róluk, különböző időkben, hasonló eredményekkel. György Aladár 1886-ban kérdőíves összeírás alapján 174 középiskolai könyvtárat sorol fel. Tanári könyvtár mindegyikben működött, ifjúsági könyvtár csak 89 helyen volt. Szinte ugyanennyit, 186-ot említ Morvay Győző jegyzéke, amelyik 12 évvel később az iskolai értesítők és a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium 1896. évi jelentése alapján készült. György Aladár felmérése alapján tudjuk, hogy a tanári gyűjtemények összesen 1.637.243, az ifjúságiak pedig 350.132 kötetet számláltak, ami azt jelenti, hogy a gimnáziumok, reáliskolák tanári könyvtáraiban átlag 8.800, az ifjúsági könyvtárakban átlag 1.882 kötetet őriztek. A középiskolák tehát megfelelően voltak ellátva az oktatáshoz szükséges munkákkal. Az állomány nagy része szakmunkákból, tudományos folyóiratokból állt. Az ifjúsági könyvtárakban 15%-ban tankönyvek, 85%-ban ifjúsági művek, ajánlott olvasmányok voltak.3 A Magyar Minerva 5. kötetében több hasznos információt is találunk a középiskolai könyvtárakra vonatkozóan. A kiadvány szerint 1912-ben 187 iskolában 2.241.258 kötetet tartottak nyilván. Szintén innen tudható, hogy ez a 187 középiskola összesen 311 könyvtárral rendelkezett, amelyek közül 179 tanári könyvtár volt.4 A kimutatásokból az is kiderült, hogy az állományt szinte minden helyen külön teremben tartották. Kb. 18 könyvtár nyomtatott címjegyzéket is megjelentetett. Súlyos mulasztásnak bizonyult azonban, hogy a gyűjteményeknek csak 1/3-áról, 93-ról készült katalógus. A vidéki városokban általában nemigen akadt más kulturális intézmény az iskolai könyvtárakon kívül, így ezeknek kellett kielégiteni a tudományos érdeklődésű tanárok olvasási igényeit, és ellátni a diákokat kötelező olvasmányokkal, szórakoztató müvekkel. A minisztérium az állomány összetételével hosszú ideig nem törődött, bár a Hivatalos Közlönyben a századforduló idején több sorozatot és folyóiratot javasolt beszerzésre, például a Pallas Nagy Lexikont, vagy az Ókori Lexikont. 1913-ban megbíztak egy nyugalmazott középiskolai igazgatót, Szemák István írót, egy mintajegyzék kidolgozásával, amely „Ifjúsági könyvtár jegyzék a középfokú iskolák könyvtárai számára” címmel jelent meg, és a minisztérium minden iskolának megküldte 2-2 példányban.5 Középiskolai könyvtárak az első világháború után 1914. július 28-án tört ki az első világháború, amely a magyar könyvtárügy szempontjából teljes megtorpanást és lényeges visszafejlődést okozott. Emelkedett a megvehető és előfizethető könyvek, folyóiratok ára, ugyanakkor a beszerzésre engedélyezett költségvetési összegek nem, vagy csak alig emelkedtek. A szépirodalmi műveket a harctérről sebesülten vagy betegen visszatérő katonák szórakoztatására kellett átadni. Ez volt az ún. „Könyvet a frontra” és a „Könyvet a sebesülteknek” akció. 1917 végéig 2.797.000 kötetet küldtek szét a frontokra, laktanyákba, hadikórházakba. A háborús állapotok és a háborút követő megszállás miatt az átadott állomány nagy része megsemmisült. Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés alapján Magyarország 282.870 km2 területéből elvesztett 190.032 km2-t (67,8%). Ennek következtében más ország tulajdona lett a pozsonyi, kassai, kolozsvári, nagyváradi, marosvásárhelyi, szabadkai és sok száz más könyvtár.
