Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Néprajz - Fehér Zoltán: Annak a kincsnek valami jele van. A szanki és móricgáti kincsszerzés hiedelemkör elemzése
Annak a kincsnek valami jele van 401 cselekvésekhez is kapcsolódik. Szövegeinkben három tülökben rejtik el az aranyat. Három venyigekévét raknak rá. A kincs lángja háromszor lobban föl, akkor lehet kivenni, ha három karácsonykorföllobbantak. A hetes szám a kozmogóniában és a mondái, mesei világkép elemeiben játszik fontos szerepet?1 A hetes szám kitüntetett szerepe - miként Hoppál Mihály írja - végig követhető Mezopotámiától az óperzsa és iráni forrásokon át az osszét, mandzsu, tatár és török népek hagyo- mányiban. Hiedelcmköriink szövegeiben a kincs lángja hét évenként lobban föl. A kincset jelző lángot pedig számos magyar adat szerint karácsonykor lehet látni. Ez az adat is arra utal, hogy az arany a nappal van kapcsolatban, hisz karácsony a téli napforduló ideje, gonoszjáró időszak. Ha három karácsony éjszakáján tisztul, akkor lehet kivenni. (Sz. Piszmán László) Jankovics Marcell a következőket írja erről az időpontról: elméletben a két napfordulói időszakban valósul meg az a külöleges együttállás, amikor a lelkek a Földről a Holdra, a Holdról a Napra lépve eljutnak a Tejútra, illetve onnan visszafelé a Földre. A Tejút tudvalévőleg az ágas világfa megfelelője. A Hold pedig egy keceli adat szerint az öngyilkosok leikeinek a tanyázó helye. A szanki emberekben annyira élt az a tudat, hogy a határban fellobbanó tűz az elásott kincs jele, hogy néha ez a hitük furcsa, komikus helyzetbe hozta őket. Ennek bizonyitéka egy alább közölt ál-hiedelemmonda. Ebben a távoli tanyában esténként szarkafészkeket égető ember téveszti meg munkájával szomszédait. A kincs lángjának hatása A kincs lángját véletlenül és felkészülve is észre lehet venni. Látványa hatással van megpil- lantójára. A váratlan esemény a felkészületlen embert megijeszti, és ez is okozhat hirtelen testi elváltozást. Szőrzete az arany (szőke) vagy az ezüst (ősz) kincs színéhez lesz hasonlatos. Lefeküdt a pásztorember, és kitolódott a láng, és ameddig érte a haját, szemöldökét, ott megszö- kült egy tincs. (M. Csontos Sándorné) Föllobbant és tiszta ősz lett. (M. Bezsenyi Pál) Hájjá, sógor, megijedtem, mer háromszor a temető mellett fellángolt a tűz. (M. Csontos Béni) Tennivaló a láng megpillantásakor Aki azonban tudatosan készül a természetfölötti jelenség megpillantására, a megfelelő pillanatban olyan mozdulatot tesz, amely számára hasznot hoz. Ha ilyen tűzből valaki rágyújt, a pipájában az a tűz arannyá válik. (Sz. Mészáros Istvánná) Amikor az arany tüzet vet (hétévenként), és aki látja, a hajába kap, a haja arannyé válik, (Sz. Meggyesi Illés) Ahány szál haját megfogja, annyi arany fölül marad a földön, de a haja fehérré válik. (Sz. Meggyesi Illés) Az elmulasztott cselekvés is utal az előírásra: Mért nem vettél ott ki a földből egy kis hancsíkot, hogy megjegyezted vóna. Ott pénz van elásva. (Sz. Bazsa János) Kapjon a hajához, oszt annyi pénz maradfönn, ahány hajszálát megfogja. (Sz. Gál József) Azt mondták, ha a hajába markót vóna, annyi pénz fönn maradt vóna, ahány hajszála a kezében van. De ő nem tudta. (M. Eszik Pálné) Aki meglátja a lángot, odakap a szeméremtestihöz, no, akkó lösz szerencséje. (Sz. Tóth Antal) A láng megpillanása a beavatottak számára áhitott esemény volt. És boldog vót, aki azt megláthatta. (Sz. Huber Mátyás) A Nap, az arany és a tűz ugyanannak a titkos és szent dolognak a különböző megjelenési formája. Ezért válhat a tűz arannyá a pipában. A Berze Nagy János által közölt hétfalusi csángó népmesében a szegényember az erdőben tűz mellett fütőző öregembertől kap egy sapka parazsat, hogy otthon melegedhessen nála. Reggelre azonban a parázsból arany lesz.32 Vajon milyen logika alapján jöhetett létre az a szokáscselekmény, hogy a kincs lágja felcsa- pódásakor a jelenlévőnek meg kell fognia a haját (máshol a szőrzetét vagy épp a subája szőrét)?
