Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)

Néprajz - Hári Gyula: Kiskunhalasi ragadványnevek

384

Háti Gyula

azok rögzülnek a hivatalos nevek mellett (1982. 57.). Elhomályosult RV szerkezetre is mutat példát, ahol a megnevezők nem is tudták megállapítani, melyik a böcsületes név (1982. 65.). A kiskunhalasi ragadványnévanyag elhomályosult névadási indítékú nevei között a családnévből származó ragadványnévi elemek magas (50 %-ra tehető) száma is e névtípusnak ilyen szerepre való alkalmasságát igazolja.

8. Vö. például: Németli-Buliin Ferenc (CÍMTÁR 70.) és Szalui-Kullogó Istvánná (CÍMTÁR86.).

9. A szintén R felépítésű, ellenben formánssal bővülő alakok (éppen a formáns látja el azt a szerepet, hogy) már nem egyéni, hanem családi ragadványnevek: Tepsziék, a Macskák.

10. A hiátusképződés jelensége még nincs kellően megvizsgálva, több nyelvjárásban is jelentkezik: Nagykőrös, Csongrád (H. TÓTH 2003.67.). Az Új Magyar Tájszótár (ÚMTSZ) szócikkei alapján különböző vidékek nyelvjárásában mutatható ki (bajor a.: Csongrád, bajos a.: Füzesabony, bajusz a.: Jaszdózsa, Kalocsa, Moldva, Ikervár stb., major a.: Győrszent- márton).

11. A szókincs minősítésében a Szinnyei-féle táj szótár (MTSZ) és az Új Magyar Tájszótár szócikkeit használtam.

12. Kalotaszegen ezzel szemben a VKR és VRK szerkezetek jellemzik a hivatalos névalakulatokat (B. GERGELY 1977.62.).