Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Néprajz - Hári Gyula: Kiskunhalasi ragadványnevek
Kiskunhalasi ragadványnevek 383 Irodalom AJKAI JÁRÁS = BALOGH LAJOS - ÖRDÖG FERENC (szerk.) 1991. Veszprém megye földrajzi nevei 3. Az Ajkai járás. MNyTK 192. Budapest. BALÁZS JUDIT 1982. A ragadványnevek szerepe Rábaszentandrás névrendszerében. NytudÉrt. 114. Budapest, Akadémiai Kiadó. FEKETE JÁNOS 1997. Bács-Kiskun megye földrajzi nevei 1. Kiskunfélegyháza és környéke. MNyTK 210. Budapest. B. GERGELY PIROSKA 1911. A kalotaszegi magyar ragadványnevek rendszere. Bukarest, Kriterion. HAJDÚ MIHÁLY 1979. A magyar névtudomány műszavai. Névtani Étesítő 2.1828. HAJDÚ MIHÁLY 1994. Magyar tulajdonnevek. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. MÓRI JÁRÁS = HÁRI GYULA 2002. Létesítménynevek névtani vizsgálata Fejér megye egykori Móri járásában. 2. Kézirat. Budapest, ELTE. HEGEDŰS ATTILA 1980. TanyanévvizsgálatBács-Kiskun megyében. Névtani Étesítő 3.1422. KÁZMÉR MIKLÓS 1993. Régi magyar családnevek szótára. XIV-XVII. század. Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság. LIPSZKY, JOANNES 1808. Repertorium locorum objectorumque in XII. tabulis mappae regnorum Hungáriáé, Slavonie, Croatie et confiniorum militarium magni item principatus Transylvaniae. Buda. MAYER KLÁRA IRÉN 1984. A magyar szólásokban és közmondásokban előforduló tulajdonnevekről. Névtani Értesítő 9.8386. MMNYJR = IMRE SAMU 1971 .A mai magyar nyelvjárások rendszere. Akadémiai Kiadó, Budapest. MTSZ = SZINNYEI JÓZSEF 1893-1901. Magyar tájszótár. III. Homyánszky Viktor kiadása, Budapest. NAGY SZEDER ISTVÁN 1932. A kiskunhalasi tanyatulajdonosok betűrendes címtára. Kiskunhalas ÖRDÖG FERENC 1973. Személynévvizsgálatok Göcsej és Hetés területén. Budapest, Akadémiai Kiadó. PÁPAI JÁRÁS = BALOGH LAJOSÖRDÖG FERENC (szerk.) 1987. Veszprém megye földrajzi nevei 2. A Pápai járás. MNyTK 171. Budapest. M. PERGE MÁRIA 1993. Balaton, Bekölce, Bükkszentmárton, Mikófalva mai és történeti ragadványnevei. MND 116. Budapest, ELTE Magyar Nyelvészeti TanszékcsoportNévkutató Munkaközössége. SMF = PAPP LÁSZLÓVÉGH JÓZSEF (szerk.) 1974. Somogy megyeföldrajzi nevei. Budapest, Akadémiai Kiadó. SZABÓ JÓZSEF 1990. Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek. Dél-Alföldi Évszázadok 3. Békéscsaba-Kecskemét-Szeged. SZAKÁL AURÉL Kiskunhalasi ragadványnevek. Kézirat. Thorma János Múzeum Adattára. Kiskunhalas. TMF = ÖRDÖG FERENC -PAPP LÁSZÚÓ - VÉGH JÓZSEF (szerk.) 1981. Tolna megyeföldrajzi nevei. Budapest, Akadémiai Kiadó. H. TÓTH TIBOR 1997. A tájnyelv és a földrajzi nevek összefüggése a kiskunfélegyházi névanyag alapján. MNyTK 210. 1518. Budapest. H. TÓTH TIBOR 2003. Csongrádnyelvjárása. Múzeumi Füzetek Csongrád 6.5382. Csongrád. H. TÓTH TIBOR 2004. Kiskunhalas és környéke nyelvjárásának rétegei. (Kézirat. Megjelenés alatt.) Ö. Kovács József-Szakái Aurél szerk.: Kiskunhalas története 3.2004.17. fejezet. 47 oldal. ÚMTSZ = B. LŐRINCZYÉVA(főszerk.) 1979-2002. Új Magyar Tájszótár. Budapest, Akadémiai Kiadó. Jegyzetek 1. A Csillagom, Ugyésógor, Bakőz, Zutyulós, Toppáncs stb. tulajdonnevek egyaránt lehetnek R (ragadványnév) névszerkezetet tükröző említőnevek és helynevek (tanyanevek) is. 2. Ez alatt az eltérő R, RR, RV és VR kapcsolatokat értem. Tehát az örökölt ragadványnevet ebben a statisztikai eredményben nem számítom új adatnak. Erre a felmérés valamely szinkrón metszetének kellő mélységű feldolgozása révén nyílott volna csak lehetőség. A dolgozatban a névtani szakirodalomban használt R, V, K, illetve B rövidítéseket alkalmazom a különböző funkciójú névelemek (ragadványnév, vezetéknév, vagyis családnév, keresztnév vagy becenév) megjelölésére. 3. Ez annál a 25 névnél fordult elő, amelyek nem ke- resztnévi elemei közül mindkettő ismert családnév, vagy értelmezhető családnévként (például: Molnár Solti, Szabó Vörös, Tóth Modok, György Kopasz, Nagy Faragó, Rózsa Fodor, Szalai Pintér stb.). így köztük lehetnek olyan ragadványnévi elemek, amelyek már ismétlésnek tekinthetők a nevek számbavételénél. Például a Kis Péter RV (ragadványnévi elem + vezetéknév) vagy VR (vezetéknév + ragadványnévi elem) kapcsolat nem ad újfajta ragadványnévi elemet, mivel a Kis és a Péter egyaránt előfordul más ■ ragadványnevek elemeként (Kis Tóth, Péter Szabó). 4. A ragadványnévi elem a zárójelben áll. 5. Ezúton köszönöm a szerzőnek, hogy megjelenés előtt álló kéziratát rendelkezésemre bocsátotta. 6. A települések helyhezkötésében LIPSZKY JÁNOS 1808-ban megjelent helységnévtárát és KAZMÉR MIKLÓS szótárát használom, megadva a települések XIX. század eleji közigazgatási besorolását. 7. BALÁZS JUDIT megállapítja, hogy különösen a személynévi eredetű ragadványnevek képesek betölteni a családnév szerepét, vagyis öröklődve általában
