Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)

Történelem - Nagy Szeder István: A középületek története

224 Nagy Szeder István 17 ablakrácsot Tóth András, Búza Józef és Búrkas Mihály halasi lakatosok 3 forintjával készí­tették. A Veszprém megyéből piacra járó mészárusokkal egyezséget kötött a város a még szük­séges mész szállítására. Az asztalos munkát Hováncsek János, Fekete Pál, Unoka György és Bartek Sándor helybeli asztalosmesterek készítették. Az ácsok 1835. május 25-én lettek a fedél­székkel készen. Az üveges munkát Stirmann Márton helybeli zsellér üveges végezte. 1786-ban a II. József császár féle házszámozáskor az első számot a Martinyi-féle ház viselte, melyet 1849-ben 700 forintért piacbővítésre megvett a város, s azonnal lebontatta a házat, mikor az értékesített faanyag árából 155 forint megtérült. Ez a telek részben a piactérhez, részben kataszteri épület, ma állami polgári fiúiskola területéhez tartozik, az 1786-ban második házszám alatt felvett mészárszék épület telkével együtt. 1721 -ben épült a mészárszék, 1760-ban már a mészárszéken kivül hentesszék és sósbolt is állott itt. 1796-ban ugyanitt a görögök részére épült egy zsindelyes lakóház. 1779-ben két mészárszék, mészárosház, két istálló, két vágó akol hozzávaló két színnel állott ezen a telken és a tóparton. A vágóhidakat 1825-ben bontották le, és a mai vásártéren álló kútnál épült fel a városon kívül az új vágóhíd, azért nevezték sokáig a mai Hajnal utcát Vágóhíd, vagy Pacal utcának. A kettes számú telken fennállott sósbolt területén áll ma a ref. egyház adószedő irodája; ugyanis a sót a ref. egyház árusította a saját, 1770-től pedig 2/3 részben a ref., 1/3 részben a r. kát. egyház javára. 3. szám alatt a ref. papiak állott a mai helyén. 1735/36-ban épült a régi helyén, alapjából újonnan a város költségén kő és téglából, a régi faanyag felhasználásával, nádtetővel 600 r. forintért. 1770-ben zsindellyel fedette be a város. 1777. évben új papiak épült az egyház költ­ségén. 4. szám: fiúiskola. 1715-ben építtette a város. 1743-ban ugyancsak a város építtetett hozzá kőből két szobát, konyhát és pincét, 1752-ben rektor és práceptorházat két szobával és egy tanu­lóházzal. 1771 -ben készült hozzá egy osztály a conjugisták és declinisták számára kőből. 1788- ban, mint református első oskolaház szerepel a rektorházzal együtt, akkor épült a kőkerítése. 1772-1892-ig a református alumnusoskola, majd a gimnázium helyisége volt, 1892-től a ref. polgári lányiskola van benne [Szilády Áron u. 2.]. 214. szám alatt az utca másik oldalán állott 1788-ban a práceptorház, 233. szám alatt pedig a káplánház és oskola vályog épülete, kamrával és ólakkal, 1773-ban épült zsindelyfedéssel professzorház címen. Ez az épület a város használatába került, mikor az egyház az elemi iskolá­ját megszüntette, és a községi elemi fiúiskola volt benne 1913-ig. 1918-ban itt alakult meg a Hangya Szövetkezet. Ma üzlethelyiségeknek van bérbe adva. A 214-es számú ház 1871-ig elemi iskolai, később a gimnázium céljára használtatott, s 1901-ben Kohn Antalnak adta az egyház el 8000 koronáért a Szekér-féle házzal együtt. 242. szám alatt 1786-ban, a Felső Korcsma kőépülete állt, amely 1725-ben épült a város részére. 1818-ban megvette a város az előtte fekvő Modok István hetvenéves házát, s épített a volt tulajdonosoknak a Felszegen új lakóházat. A megnagyobított telekre épült 1818-ban a váro­si fogadó, melyben Szuper Tóbiás volt az első bérlő. 1845-ben külön szobákat építettek hozzá, 1874-ben pedig az 1758-ban épült városházhoz ragasztva, színházi előadásokra is alkalmas nagyterem készült karzattal. 1894-ben modernebb átalakítást nyert, 1905-ben pedig a városház építésekor lebontatván, ma a Horthy Miklós teret alkotja a helye [Hősök tere, a városháza toronytól északra]. 243. szám alatt, a Felső Korcsma és a városháza között feküdt 1786-ban a városi sebész borbély műhelye, melynek a helye szintén a Horthy Miklós teret bővíti jelenleg. 297. házszám alatt, az 1924-ben épült a városi kislakásos bérház [Lehel u. 1.] táján volt a város fedett téglaégető kemencéje, téglaszín és egy kétszobás lakóház. 1819-ben eladta a város és a Sóstó mellett építettek újat. 298. sz. alatt volt a Cédulaház, vagy Ürgés Korcsma, 1784-ben épült kő és vályogból, pin-

Next

/
Oldalképek
Tartalom