Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Nagy Szeder István: A középületek története
A középületek története 225 cével. 1792-ben mellette volt a bika akól is. 1852-ben egy szobát épitettek hozzá, 1919-ben lebontották [Dákáni u. észak-keleti sarok]. 344. szám alatt állott 1786-ban a Vendégfogadó. 1747-ben épült itt az alszegi főpince, 1749-ben a fogadó, 1760-ban istálló, fa kút és szín. 1792-ben már rossz karban lévén a katonai nagy szállásházba akarták áttelepitcni a fogadót. 1816-ban az orvos és a városi bába költözött bele. 1836-ban a Potykás Korcsma nevet viselte, s 1839-ben Nagy János és Bíró Sándor újraépítette; 1860-ban is Potykás, később Sárga Korcsma lett a neve. 1884-ben épült ide a városi nőegyleti óvoda épülete, s ma is mint ilyen van használatban a Kossuth utcán [Bokányi D. u. 9.]. 388. szám alatt volt a róm. kát. papiak épülete, amely rossz karban lévő kő és vályog épület volt, istálló és ólakkal felszerelve, s a kerítése földből, részben tövisből állott. 1803-ban átalakítással és kibővítéssel, 1505 frt. költséggel a város hozatta rendbe Bodoglárpuszta bérösszegéből. A megújítás után lett benne négy szoba, konyha, kamra, pince. 1905-ben lebontották, s a mai paplakot építtette fel Véber István esperes, plébános, nagyrészben a gimnáziumi hitoktatásért nekijáró, évek során át 18.000 koronára felszaporodott állami fizetéséből. 485. és 486. számok alatt a róm. kát. iskola és a kántorház állott. Az iskola épülete eredetileg a kerületek katonai kórháza volt, s a templom építése után engedték át iskolai célra. 1784-ben megnagyobbították és zsindellyel fedték be, a kántorházat pedig 1805-ben 1058 r. írt. költséggel a város építtette újra két szoba, konyha, kamra, pincéből álló helyiségekkel. E két épület telkein épült fel 1887 és 1893-ban id. Nagy Szeder István által a ma is fennálló elemi iskola, melyben az 1922/23. tanévben az újonnan létesített r. kát. polgári leányiskola is meghúzódott ideiglenesen [Szent Imreu. 13.]. 590. házszám alatt a ref. leányiskola állott 1786-ban, amely 1745-ben épült kő alapra. 1798-ban épült a tófenéken egy praceptorház kétszobás lakással és istállóval ugyanazon telken. A ref. egyház elemi iskoláinak megszüntetése után 1871-1892 évek között itt volt elhelyezve a ref. nőnevelde. 1893. évben eladta a ref. egyház a Polgári Olvasókörnek [Ady Endre u. 3.]. 622. szám alatt a Békás Korcsma volt a város tulajdonában. 1747-ben épült a híd végén való pince és ház. 1841-ben Nagy János kőműves a Békást újraépítette kő alapra vályogból, alacsony emeletes ház alakjában, amely sokáig érdekessége volt a városnak. 1870-ben eladta a város, 1892-ben lebontották, s ma a Szász Károly utca és Vajda utca sarkán a Brinkus ház áll a telkén. Az alsó vegyes elemi iskolát 1799-ben állította fel a ref. egyház, 1871-ben a községi iskola vette át, s az új állami iskola épületnek használatba vételével eladatván, ma a Zerge utcában magánház. Az ún. Doktorház 1805-ben épült a kiskun kerületi orvos részére, ma üres telek a helye, és a Fő utca 5. [Köztársaság u. 7.] sz. alatti Kolozsváry-ház Felsőnádor utcára szolgáló telkéhez tartozik. Az önkényuralom idején a felsőbb hatóságok nagyobb kórház építésére akarták szorítani a várost, s hogy a várható nagy teher alól szabaduljanak, 1859-ben megvették kórháznak Péter József házát, amelyet 1860-ban Tamás Imre kőműves és Bíró Sándor ácsmesterek renováltak. 1925-ig volt itt elhelyezve az Erzsébet Kóroda, ma a szegényház van benne a Nyúl és Kórház utca sarkán. A városi mintakert épületeit 1862-ben Pap Mihállyal építtette a város, ma az állami gazdasági ismétlő iskola van ott elhelyezve. 1761-ben órásházat, 1771-ben magtárt, 1774-ben Kémeri órásnak házat és műhelyt, 1779-ben bognárlakást építtetett a város, valószínűleg a városház telkén, mert házszámot nem kaptak. 1801-ben a szénáskertben építtetett Ekkelt József által egy nagy színt a katonaság részére szükséges préselt széna elraktározására. 1822-ben pedig a volt Bükkönyösben puskaporos magazin épült a katonaság használatára a város költségén. A „Pirtói Fogadó” 1751-ben épült, amely lebontatván 1793-ban Irsák József kőműves és Imsel György ács, szabadkai lakosokkal 400+400 frt.-ért újraépíttette a város. Anyagot és nap
