Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Horváth Lajos: Kiskunhalas mezőváros adminisztrációja nyomában (1630-1693)
Kiskunhalas mezőváros adminisztrációja nyomában (1630-1693) 131 Adatok a bátyai/halasi Vörös család genealógiájához Anyja még látta II. Lajos királyt Budán Vörös Sebestyén kb. 1565-1645 Bátya-Halas-Pataj oo Bors Márta lánya Bors Margit Vörös Sebestyén kb. 1590-1665 Pataj 1640-1653 megyei esküdt Pál István Gergely kb. 1610-1658 kb. 1615-1659 kb. 1629-1677 1651 megyei esküdt 1642-1659 megyei esküdt 1651 megyei esküdt Péter kb. 1630-1677 1672 megyei esküdt Vörös István 1638-1639 Fájsz 4. Halas város önkormányzata A községi, mezővárosi, városi bíróság és tanácsa, egy szóval az önkormányzat kialakult szokásrend szerint Szent György napkor (ápr. 24.) vette kezdetét. Csak az 1715: 8. te., melyben az állandó katonaság eltartásának a terhét a jobbágyságra hárították, főleg a porció elszámolása miatt, tette a bíró és tanács megválasztásának idejét nov. 1 -re. Mezővárosban a bíró mellett általában 12 személy foglalt helyet a tanácsban, „öreg” faluban 5-6, egyéb faluban 3-4 volt az esküdtek száma. Mivel a XVII. századra már a tanácson belül megjelent legkevesebb a törvénybíró, a borbíró, a székbíró, a malombíró stb., ezért a bírót már főbírónak, elsőbírónak nevezték. Néhány halasi főbíró nevét ismerjük: Tegzes János (1636), Bertók János (1647), Sáfrán Mihály (1658), Tegzes János, az előző fia (1667) és Haraszti ? (1680 előtt).30 Az önkormányzat további tisztségviselőit, tagjait tevékenységük alapján tudjuk kiszemel- getni a forrásokból. PPS vm. sedriája például 1643. jún. 18-án Ítéletet hozott. Mivel a halasiak az általuk elfogott tolvajokat a vármegye értesítése nélkül egyszerűen kivégezték, ezért a megye hatósága megidézte őket. A sedria ülésére azonban nem jelentek meg, ezért engedetlenség (contumacia) bűnében elmarasztalták a mezővárost.31 Ez nagyon súlyos vétség volt, már majdnem törökösség. Nagykőrös város számadásaiban azonban feltűnik 1643-ban, hogy amikor Halasról Dakó János a vármegyéhez ment Fülekre, akkor adtak neki 35 császári tallért.32 Úgy véljük tehát, hogy Halas mégis felküldte képviselőjét, aki nyilván legkevesebb esküdt volt, a vármegyéhez megkésve, azaz 1643.jún. 18.után. Ismerjük egy halasi önkormányzati küldöttség névsorát az 1645-1647 közötti időből, akik az egri török pasához mentek és közben Kecskeméten beszálltak Bemáth Mátyás házához: Dakó János, Gilicz Péter, Szabó János, Kis Máté, Tegzes János.33 A forrás által közölt sorrend szerint állnak itt a nevek. Mivel az egri pasa divánja elé nem mehetett akárki egy faluból, mezővárosból, azt vélelmezzük, hogy a felsoroltak a tanács tagjai és közülük valamelyik a bíró. Feltételezhetően az első, azaz Dakó János.
