Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Horváth Lajos: Kiskunhalas mezőváros adminisztrációja nyomában (1630-1693)
132 Horváth Lajos Halas mezőváros jegyzője András deák volt, aki ezt 1694-ben vallotta, amikor 68 évesnek mondta magát. „Halas megszállása után nem sok idővel, az első emberek idejében ez helynek 18 esztendeig volt nótáriusa.”34 Saját éveinek száma pontosnak látszik, tanult ember lévén jobban tudhatta, mint mások. Ennek megfelelően 1626 táján születhetett, kb. a 20 éves kort el kellett érnie, hogy jegyzői állást vállalhasson. Számításunk szerint tehát 1646-1664 között végezte Halas mezőváros írásbeli teendőit. Nógrád vármegye szolgabírája, Földváry János 1647-ben azzal a kéréssel fordult Halas város önkormányzatához, hogy a tőle délre lévő, nem régiben létrejött rác (szerb) településnek a nevét megírhatnák neki. Bertók János főbíró és esküdt társai 1647. jan. 26-án pecsétes bizonyságlevélben közölték a nevet a nógrádi szolgabíróval.35 I. Lipót császár és király parancsára 1668. ápr. 30-án Fülek várában PPS vm. vizsgálatot folytatott le a hódoltság valós helyzetét megismerendő. Az erre a napra felrendelt követek vallottak saját településük állapotáról. Halas mezővárosból Bangó András és Csende István érkezett Fülekre tanúvallomást tenni. Nyilvánvaló, hogy hivatalos emberek, akik hitelesen tájékoztatják a felsőbbséget mezővárosuk helyzetéről.36 Bangó András, a parasztvármegye hadnagya, 1674. jún. 28-án vádlottként állt PPS vm. alispánja, Bélteky Pál ítélőszéke előtt.37 Ezt most csak azért említjük, hogy kitessék, a mezővárosi önigazgatás és a parasztvármegye tisztségviselői többnyire azonos személyek voltak, illetve a két szervezet között meglehetős átfedés tapasztalható. Ismerjük a parasztvármegye egyik tizedesét is Halasról, a neve Fóris Pál, ő még szerepel 1699-ben is a gabonatermesztők vezető csoportjában.38 Halas város 1674 közepén levelet intézett a vármegye hatóságához, ennek lett a következménye, hogy a megye 1674. okt. 11-i közgyűlésén elrendelte, hogy Halas főbírája, egynéhányad magával, a paraszt főhadnaggyal és tizedessel jelenjék meg Füleken, akkor kapnak érdembeli választ a levelükre.39 A halasi paraszthadnagyok és a vármegye közötti viszonyt úgy látszik sokáig nem lehetett megnyugtatóan rendezni. A megye közgyűlése 1682. jan. 2-án azzal foglalkozott, hogy a halasi paraszttiszteknek ki kell adni a parasztvármegye instrukcióját (működési szabályzatát).40 Nyilvánvaló, hogy az önkormányzati vezetők és paraszttisztek a halasi társadalom tehetősebb rétegéből kerültek ki és fordítva, aki ilyen tisztségre emelkedett az meg is vagyonosodott. Ebből az is következik, hogy a terjengős pusztákat bérlő kompániák tagjai is legalább részben átfedésben voltak a mezőváros vezetésével. Ismert pusztabérlők 1677-ben Halason Szabó György, Thurzó Gergely, Vukszin Mihály és Öv (Ős?) Máté.41 A világi városvezetésből ebben a korban nem hagyhatók ki az egyházi emberek sem, különösen református társadalom esetében, amelyik maga választja, fogadja meg a papját és vállalja annak eltartását családjával együtt. A tolnai esperességhez tartozó kálvinista gyülekezet lelkipásztorai: Széki Mihály (1632), Szöllősi István (1652), Kölkedi János (1668-1678) és Zombori György (1678-1692).42 Az első két évszám nem a működés ideje, hanem csak a működésről tudósító adat. Szivesen imánk róluk többet, de PPS vm. eddig publikált közgyűlési jegyzőkönyveiben és irataiban a nevük sem fordul elő.
